Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- Elvesztette az ezer pengőt? - kiáltotta. - Nem igaz! - Hát persze, hogy nem igaz - mondta Erzsi sóhajtva. - De a levélben ez áll. S minthogy elköltöztünk Pestről és ... - Jobb volna, hogyha velem diskurálnának - hallatszott e pillanatban az ajtó felől. Miska szétvetett lábakkal, nadrágzsebébe süllyesztett kézzel állt a konyha előtt, az arca sápadt, gyűrött volt, a haja kuszáitan lógott homlokába. - Mit zavarják az anyámat. Az öregasszony hirtelen megindult feléje. - Takarodj a házamból! - rikácsolta vérvörös arccal. - Vedd a cókmókodat, s ebben a pillanatban ... - Fogja be a száját! Mi köze magának az én dolgomhoz! - ordította Miska. - Majd én elmegyek innét, ne féljen ... Erzsi az ajtóhoz szaladt, s a mellénél fogva betaszította az ordítozó legényt a konyhába. - Gyere be, Elli - mondta hátrafordulva -, nem kell ezt az egész világnak hallani ! Hova mégy, Lujza? Az öregasszony a kertkapu felé szaladt. - A csendőrségre! - sipította magából kikelve. - Én magam jelentem lel, mert az Uyen ember nem érdemli meg ... Alig lehetett visszatartani. Ellinek minden erejére szüksége volt, hogy lefogja, és betuszkolja a konyhába. Miska gúnyosan mosolyogva nézte őket. - Végezzünk gyorsan! - mondta Erzsi mészfehér arccal. - Mit akarsz tőlem? Tudod, hogy nem kaphatsz tőlem több pénzt, megesküdtem rá! - Én nem kértem - morogta Miska. - Most sem kérek. Csak bejelentem, hogy elvesztettem az ezer pengőt. - Helyes, tudomásul veszem. A legény alattomos tekintetet vetett a fiatalasszonyra. - Nincs semmi mondanivalója? - kérdezte. - Nincs - felelte Erzsi rekedten. - Hát az igaz - mondta Miska hunyorogva -, a nagysága megesküdött, hogy nem ad nekem több pénzt, de Elli kisasszony például nem esküdött meg. O nyugodtan adhatna! - Mennyi kellene? - kérdezte Elli. - Én nem kérek - felelte a legény nagyon lassan. - Csak megjegyzem, hogy elvesztettem az ezer pengőt, s másik ezerre volna szükségem! Csend lett a konyhában. Erzsi lassan felállt, s megfogta húga karját. - Gyere Elli - mondta halkan -, itt úgysem használ semmi! Lesz, ami lesz! Isten áldjon meg Lujza, utoljára voltam nálad. Az ajtó felé indult, de Miska egy ugrással elállta az útját. - Szóval nem kapok több pénzt? - kérdezte hamuszürke arccal.