Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

- Édes, egyetlen, pici, kis Tónikám - mondta Elli, az ura ölébe ült, s átkarolta a nyakát -, az Isten megsegített, az elfeledkezett rólunk! Meglátod, ez nem jön el többé. Talán nem tetszettem neki! Az ócskás sem jött el. Szerencsére, mert most már talán nem is lesz szükség rá; ha még néhány napig ki tudják húzni, talán megszerezhetik kölcsönbe is a pénzt. Elli rögtön írt az anyjának Kassára, Tóni pedig egy régi pajtásának, Kolozsvárra; valami pénzt mind a kettő biztosan fog küldeni. Mindjárt postára is tették a leveleket, utána karonfogva, megkönnyebbült szívvel végigsétáltak a budai Duna-parton. Másnap volt Elli születésnapja. Ajándékot Tóni nem vehetett, de erről egyikük sem beszélt. Későn ébredtek ... a csengő berregésére! A postás hozott születésnapi ajándékot: - egy ajánlott levelet Gerencsér és Bognár írógépvállalattól. A levél szövege ez volt: A gépek karbantartására kiküldött szerelőnk két ízben, múlt hó 31-én, délután és folyó hó l-jén délelőtt Önnél járt, de bérbe adott S 692418. sz. Remington gépünket nem találta lakásán. Minthogy bérleti szerződésünk értelmében Önnek nincs joga a gépet lakásából tudtunk és beleegyezésünk nélkül eltávolítani, ami a szerződés azonnali felbontásával jár, felkérjük, hogy a mai nap folyamán Önnél jelentkező tisztviselőnknek a gépet haladéktalanul kiadni szíveskedjék. - Hát igen - mondta Tóni, s egy nagyot nyelt. - Majd kiadjuk neki! Öltözz fel azonnal fiam, hozzál a Teleki térről egy ócskást, és add el a hencsert! - Délelőtt volt itt a szerelő! - nyögte Elli, aki még mindig nem tért magához, s már harmadszor olvasta el a levelet. - Délelőtt, amikor nem voltam idehaza! Disznó, azt mondta, délután jön. - Öltözzél, fiam! - kiáltotta Tóni a fürdőszobából. - Nem érünk rá siránkozni! Nem érted, milyen kétségbeejtő helyzetbe kerülnénk, ha a tisztviselő beállítana, s nem volna meg a gép? - Dehogynem értem! - nyöszörögte az asszonyka. - Vagy ha épp akkor állítana be, amikor elviszik a rekamiénkat!... Mondd, min fognak ülni este a vendégeink? - A nadrágjukon! - ordította Tóni a fürdőszobából. - Akinek nem tetszik, az odébbállhat! * Amikor Tóni délután fél ötkor hazajött az irodából, a hencser még mindig ott állt a sarokban. Elli a konyhában főzött.