Déry Tibor: Különös árverés. Regények 1920–1942. Ein Fremder (Déry Archívum 4. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest, 1999)

Miután fizetéséből beváltotta 80 pengős bonjait, az 50 pengős előlegrészlete és a betegsegélyző levonása, valamint a 110 pengő házbér kifizetése után pontosan 34,20 fillérje maradt. Jól felsülnék, gondolta, miközben a házmesterlakásból kilépve felcsoszogott az első emeletre, jól felsülnék, ha most Elli történetesen szót akarna fogadni, és meg akarná venni a pongyolát! Férji tekintélyemnek vége, a szemembe nevetne! Igaza volt szegénynek, gondolta még, mialatt kulccsal kinyitotta az előszobaajtót, nincs nagyobb sértés egy nőre, mintha egy másikkal hasonlítják öszsze. Melyik asszony bírja azt ki?! S mi a csudának kellett épp Kelemennét felhoznom, akire amúgy is féltékeny! Otthon lesz-e egyáltalán? S ha igen, a szobában, vagy még mindig a konyhában? Tóni a fogasra akasztotta kalapját, s belépett a szobába. Elli a terített asztal mellett ült... vadonatúj, virágos, fekete selyempongyolában. Tóni levegő után kapkodott. - Hát ez micsoda? - kérdezte. - Nem látod, fiam? - mondta az asszonyka. Pongyola. - Honnét szerezted? - dadogta Tóni. - Vettem. - Vetted? E pillanatban Tóni szeme megakadt két kartondobozon, amelyek a hencseren heveitek. Iszonyú sejtelmek támadták meg meggyötört szívét. - S az ott? - kérdezte elhaló hangon, s a dobozokra mutatott. - Micsoda? - Elli közönyösen nézett a díványra, mintha hamarjában nem is tudná, hogy Tóni mire kérdez. Semmi - mondta egyszerűen. Vettem egy retikült, s hat pár harisnyát. Remélem, most meg vagy elégedve! Tóni olyan bárgyú arccal nézett rá, hogy az asszonyka önkéntelenül elmosolyodott. - Vetted? - dadogta. Mondd, aranyom, miből vetted? - Hordáit hívtam, és zálogba küldtem az írógépet - felelte Elli közönyös hangon. Úgysincs mostanában már különmunkád! ... Igazad volt tegnap este, fiam, teljesen igazad! Nem akartam, hogy még csak egyszer is meglásd rajtam azt a pongyolát! Már ki is dobtam a szemétbe. S minthogy már amúgy is benn voltam a városban, vettem egy füst alatt egy retikült, s néhány pár ... Mi bajod van? A kérdés jogosult volt, mert Tóni nagyot nyögve a fejéhez kapott, majd lerogyott a hencserre, a retikül és a selyemharisnyák közé.