Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
A szórakozott ember
A kanári Első megjelenése: Pesti Hírlap Vasárnapja 1930. okt. 19. 42. sz. 17-18. (Kreisel Béla illusztációjávai. Javított utánközlései: Népszava 1971. máj. 22. 119. sz. 6. (Knockout úr útijegyzeteiből alcímmel.), Körkép 72. Huszonkét mai magyar elbeszélés. Szerk. Szalontay Mihály. Bp., 1972. 59-64., és Rakéta Regényújság 1978. júl. 18. 29. sz. 3-4. (Kecskés Péter illusztrációjával). Gépirata az első megjelenése állapotát tükrözi. A Népszava szövegét közöljük, amely az első mondat megváltoztatásával - negyedévszázad múltán - e „korai" elbeszélést az 1932-ben, Berlinben keletkezett Knockout-történetek közé sorolja. Németül: Der Kanarienvogel. Pester Lloyd 1936. jún. 25. 144. sz. (regg. kiad.) 1-2. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: folytatja a Hadik Kávéház vidám és csúfondáros szellemiségét, amelyről már szóltunk az előző elbeszélés bevezetőjében. Némi nagyotmondással és öngúnnyal párosuló hangvételének komikuma abból adódik, hogy e természetes, jókedvű társaságot - egy képzeletbeli merev és előkelősködŐ szalonnal szembesíti; e komikum része az is, hogy az éppen munka nélkül csellengő író - munkaügyi miniszterként jeleníti meg önmagát, illetve alteregóját. Azonosításunk alapja - a miniszter tanulmányainak St. Gallen-i környezete. - Kereskedelmi érettségije után ugyanis Déryt szülei a dr. Schmidt-ről elnevezett St. Gallen-i nyelviskolába küldték, ahol nem érezte otthon magát. Többféle módon előadott szökését viszontlátjuk különféle önéletrajzaiban és ítélet nincs című regényének A házasság: libikóka fejezetében is. Lehet azonban, hogy mindez csupán a fantázia játéka. Mint ahogy annak tekinthető az elbeszélésben szereplő nyolckötetes „standard munka" is a kanárimadarakról. A Hadik humorában ne keressünk filológiát. E logikai csavarokhoz tartozik, hogy egyes visszaemlékezések szerint Déry valójában véve szerette a kanárikat. Ezt látszik igazolni a Felelet negyedik fejezetének emlékezetes közjátéka is - az 1930 szeptember elsejei tüntetők közé szabadult kis madárral. A vendéglátó Tallak Lundenné neve, pontosabban: férjéé, Prof Tallak Lundené - megtalálható az írónak a skandináv útjára készülő névjegyzékében is. S mellette az Oslo melletti Dammen-ban lakó tanárhoz szóló „használati utasítás" is:
