Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Knockout úr útijegyzete

Eleven képek Első és egyetlen megjelenése: Lebende Bilder. Pester Lloyd J934. júl. 27. 168. sz. (regg. kiad.) 1-3. - Kézirata nem maradt ránk. Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: mint már A lélekfényképész példája is jelezte: az írót közelről foglalkoztatta a fényképezés. Maga is fényképezett, 1928-beli olaszországi útjára magával vitt egy, a Szilasi család révén kölcsönkapott fényképezőgépet, s ekkor is és későbbi külföldi tartózkodásai idején is emlékképeket készített friss benyomásairól. (E változó minőségű felvételek szerencsésen fennmaradtak s ma is hozzáférhetők a Magyar Irodalmi Múzeum művészeti tárában.) - Meg kell még említenünk, hogy berlini évei alatt Déry riportképek készítésével is kísérletezett, s baráti kapcsolatok fűzték Moholy-Nagy Lászlóhoz, aki a húszas és harmincas évek fordulóján elméletileg is foglalkozott a fényképezés és a film kérdéseivel. (E kapcsolatokról és Moholy-Nagy fénykísérleteinek hatásáról az író Szemtől szembe kistrilógiájára részletesebben értekezünk Déry Tibor és Berlin című kötetünkben: Bp. 1994. 43-47.) Az Eleven képek című elbeszélésében Déry maga is elméleti vonatkozások megjelenítésével kísérletezik: azt az ellentmondást szeretné megragadni, ami a gép által mechanikusan rögzített statikus állapot és az élő, mozgásban lévő valóság között fennáll. A történet befejezése ugyan játékos, de már ekkor jelen vannak benne azok az elemek, amelyek az író idős korában meghatározóvá válnak, s megkérdőjelezik a technika, s ezen belül a fényképezés hasznát. „ Emlékezetemből a fényképek kiszorítják a valóság alakját, anyámét is. Nem a genovai kikötőre emlékszem, hanem a róla készített fényképre, nem az oslói Városházára, hanem a levelezőlapra. A séma, mert egyszerűbb, így szorítja ki belőlünk egyre inkább a bonyolult valóságot. A fénykép nem emlékeztet, ahogy a turisták hiszik, hanem az emlékezetet helyettesíti, „rosszul" - olvasható az ítélet nincs A forrásvidék című fejezetében. - A kérdéskör elméleti vonatkozásait Déry egy Bécsben tartott nemzetközi író-tanácskozáson fejtette ki részletesebben (Gefährdung durch die Maschine. Wort in der Zeit (Wien) 1965. dec, 12. sz. 36-37.), majd itthon is hangot adott e néze-