Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)
A szórakozott ember
hogy bármelyik ponton kezdje is a szemlélő sétáját, ha végigjárta a vásárt, épp oda jusson vissza, ahonnét elindult. Sötétbarna, omlós anyaggal vonták be, a felületet, amely meglehetősen egyenlőtlen volt - úgy is hagyták később is, szándékosan - s az egész fölé óriási, laza szövésű kék sátrat állítottak. Amint látni, az architektonikus elképzelés meglehetősen primitív, s inkább egyszerű nagy arányokkal akart hatni, semmint részletszépségekkel. Második nap felállították a vízmedencéket - szerteszét, az egész terepen, különböző nagyságúakat, - amelyeket egy rendkívül elmés eljárás segítségével láttak el folyamatosan friss vízzel: a hőmérséklet gyakori, rendszeres időközökben való megváltoztatásával hol magasabb hőfok mellett elpárologtatták a víznek egy részét, amely ilyenformán gázalakban a magasba szállt, hol lehűtötték az így nyert gázokat, amikor is azok újra lecsapódtak s a szerteszét elágazó kanálisokon át visszaömlöttek a medencékbe. A felmelegítéshez szükséges fűtőtestet, amely egyben a világítást is szolgáltatta, a kék sátor közepébe szerelték a harmadik nap, körülötte kellemes clair-obscurt terjesztő apróbb, gyengeerejű fényszórókat, amelyek... - Well! - mondta Mr. Smith, miközben rágyújtott rövid Jackson-pipájára és szárnyaival csapkodva, kérdő arccal fordult felém -, minek a fény és a meleg, Mister? Ön sötétben nem tud dolgozni? - Hogyne tudnék! - mondtam. - De nem tudja, hogy a fény milyen elengedhetetlen tartozéka a modern reklámnak?! Azonkívül én találtam fel. Higgye el, uram mondta -, hogy nem az ipar igazodik a szükségletekhez, hanem a szükséglet a teremtő észhez. Mi szükség van, mondjuk, például a fűre s egyéb növényzetre - ami szintén az én találmányom s amivel a negyedik nap borítottam be a padozat nagyobb részét?... Ön azt mondhatná, azért, hogy az ökröknek, amelyeket az ötödik nap helyeztem el a kiállítás területén, legyen mit enniök, de minek találtam fel az ökröket?... Ön azt felelhetné, nemde, hogy azért, hogy az embernek, akit a hatodik nap állítottam ki, legyen mit ennie, no de minek találtam fel az embert? ... Nem, Mister, higgye el, a világot nem a szükséglet kormányozza, hanem a fantázia. Egy jó üzletember ezer fogyasztót teremt. - A semmiből! - mondja Mr. Smith és elismerően bólogatott. - A semmiből! - Ismételtem s jobbkezemmel gyorsan a levegőbe nyúlva, egy apró, négyszögletes, zizegő tárgyat hoztam le nyitott tenyeremben. - Well - mondta Mr. Smith -, hát ez micsoda? - Egy darabig elgondolkodva néztem. - Nevezzük el könyvnek! - feleltem. - Hát az milyen szükségletet elégít ki? kérdezte kíváncsian Mr. Smith. Vállat vontam. - Még nem tudom - mondtam. - Majd azt is kitalálom. Az árumintavásárnak eleinte meglehetős sikere volt, a megnyitáshoz egybegyűlt vendégsereg látható érdeklődéssel járta be a tágas területeket, amelyen a résztvevő cégek első pillanatra hanyagnak látszó, művészies rendetlenségben
