Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Itthon

Beszámoló Első megjelenése: Ein Tatsachenbericht. Pester Lloyd 1942. szept. 24. 217. sz. (regg. kiad.) (Theodor Dániel álnéven.) Kézirata nem maradt ránk. Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a történet Oravecz Pauláról szól. O a modellje a hol „X. asszonynak", hol „Laurának" nevezett főszereplőnek, aki 1941 és 1942 nyarán panziót bérelt a Balaton mellett, hogy a nyári hónapokban szerzett jövedelméből némi tartalékot képezzen magának a két szezon közötti időszakra. Oravecz Paula életrajzának ismeretében (Pacsek Józsefié éltal készített interjú-sorozat az 1983 és 1987 közötti évekből a Magyar Irodalmi Múzeum Hangtárában) könnyen ki deríthetők az írás egyéb vonatkozásai is, mint például a balatoni villa tulajdonosának a kiléte. „ Z. ügyvéd" azonos dr. Vilax Mihállyal, Paula testvérének, Lászlónak a munkaadójával. Déry ezt az ismerettséget tapintatosan Paula volt férjének tulajdonítja, aki mintegy a dr. Vilax által felajánlott panzióbérleten keresztül kívánt volna - még elhunytában is - gondoskodni a magára maradt feleségről. A valóság ezzel szemben az, hogy Paula férje a történtek alatt még javában élt - és alkoholizált. (Oravecz Paulának csak évekkel később sikerült elválnia tőle.) A teljesség kedvéért jegyezzük meg azt is, hogy a leírtak a valóságban nem Balatonlellén, hanem Balatonbogláron történtek, s hogy az üdülő hangulatát, az Oravecz Paula személyiségéből kisugárzó jószándékot és segítőkészséget a Boglárra látogató író személyesen is megtapasztalta. T

essék, egy igen egyszerű történet, melynek szeretetre méltó, szerény tanulsága épp ma, amikor az emberiség így összeakaszkodott, s amikor azt hihetnők, a gyűlölet és a gonoszság uralkodik, talán enyhítöleg hat, mint holmi édes álom. Mert a históriát jórészt magam éltem át, kezeskedhetem igazságtartalmáért; az olvasó kéretik tehát az egészet úgy tekintse, mint tudósítást a jóság főhadiszállásáról. X. asszony, aki három évi boldog házasság után férjét 1940-ben elvesztette s azóta a fehérneművarrás keserves kenyerén élt, s aki közben kénytelen volt