Déry Tibor: Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések 1930–1942. Erzählungen aus den Reiseerlebnisse des Mr. Knockout (Déry Archívum 3. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Itthon

, 'jftt*s»Scf étiBunty és a szörny Első megjelenése: Bunty und das Ungeheuer. Pester Lloyd 1942. márc. 8. 55. sz. (regg. kiad.) 11. (Theodor Dániel álnéven.) - Kézirata hiányzik. Magyarul itt először, Tandori Dezső fordításában. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a „vidék" és a „parasztház", Bunty kalandjainak a helyszíne valószínűleg azonos Kovács István vincellér badacsonyi, egészen pontosan: kisőrszőllőhegyi otthonával, ahova Déry jövendő feleségével, az elbeszélésben „Rózsival" - Oravecz Paulával - vonult vissza a világ szorongótásai elől. 1941. elején történt megismerkedésüket követően ez volt első huzamosabb, gondtalan együttlétük. fehér télidön, mikor a természet oly tisztaságot tündököltet, amilyet nem gyakran lelünk sem a magunk érzés- és gondolatvilágában, sem JL—/embertársainkéban, olykor jótét fordulat, ha emberen kívüli régiókba kerülünk. Például egy kis kutya életébe. Hogyan van az, hogy az állatok szeretetét s gyűlöletét, küzdelmét és békéjét természetesebb, tetszhetőbb alakulásnak kell tekintenünk, szervesebb szenvedélyeknek, mint az emberélet játékait? Ez a jelenség egy olyan érzelmi geometria szabályai szerint épül, melyet nem ismerünk ugyan, mégis: hathatósan és tisztán szól hozzánk, mint egy félreérthetetlen táj. Barátaim tudják, hogy egy kis skót terrierszukám van (vagy én vagyok neki?), aki a Bunty névre hallgat (ha akar!). Hogy emez élőlényt a beavatatlanok szeme elé is odabüvöljem, hadd tegyem közzé kézzelfogható mivoltát; alacsony és hosszúkás, négy kurta, bozontos lábon jár, háromszögű feje van, rajta busa, fekete szőr, farka vígan forog. Hihető-e, hogy mind e semmivel sem igazolható részletek összessége olyan bájt ad, amelynek senki élőlény nem tud ellenállni, s Buntyval azon nyomban játszani is kész? Ha sétálni viszem kis barátnőmet az utcán, minden második ember megfordul, elragadottan mosolyog rá (de még szép, fiatal, és tisztes hölgyek is). Két hete lakom vidéken egy parasztházban. Mindjárt az első nap figyelmeztettek, kutyámat ne vigyem a W. villa közelébe sétálni, mert annak kertjében egy vérszomjas szörnyeteg leledzik, egy leláncolt házőrző, mely azonban igen mozgékony, s széttép minden élőlényt, embert-állatot, ha a közelébe kerül. Kétszer is szemügyre vettem a szörnyet, amúgy tisztes távolból: véreb s angol