Déry Tibor: Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1920–1929. Versek 1916–1937 (Déry Archívum 2. Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Versek

a gyávát. Felzúg a szél bólongató lombjaink közt. Hallom hajnali hangod, mely felborzolt szárnnyal csattog fészkem fölött és kikelt. Kiáltanék, de nem tudok kiáltani. Meghalni nem szabad. Aki szeretett meghalnia nem szabad. Boruljon, mint a nap szivünk kihűlt síkjai fölé és vérző ajkával szeretni tanítson. A dühödt világon ne szóljon más hang ha elfelejtlek is. Sötét arcod a ködben ellobban, ha egyszer elfelejtlek. Akkor is csak téged szeretlek és gyűlöllek.