Déry Tibor: Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1920–1929. Versek 1916–1937 (Déry Archívum 2. Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Versek

Az úszó szoba Az alábbi három verset gépirataik formai jegyei alapján helyeztük egymás mellé: szövegüket azonos minőségű és nagyságú ún. átütő papír hordozza, írásképük lila színű, a gépelésnél használt betűkészletből hiányzik az „ü" betű. - Valamennyi kiadatlan. Tárgyi és életrajzi vonatkozás: időrendi besorolásukat nemcsak a gépelés lila színe (ld. előszó), hanem szövegeik néhány visszatérő motívuma: sóstó, vér, holttest, elmúlás, stb. s nem utolsósorban hangyételük erős hasonlósága is indokolja. a nagy sóstó a szoba falaiban hullámzik a fal mégis tiszta mint egy cigaretta a zöld asztali lámpa füstöl és elnyeli halaimat: hám hám egy töltőtollban születtem a papíruszfák bólogatnak és átnedvesednek a gőztől a sürü fehér iszap megőrizte a halászok lábnyomait a vakolat lehull a forró vízbe éhes vagyok mint a fehér pók mely végigszaladt a parton és megette szavaimat ez az őrület és a kéj állata az asztal felbillent a csónak elmerült hám hám meztelen lábakkal járok a betűk között melyek vérben és sóban hevernek a gőzölgő víz alatt