Déry Tibor: Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1920–1929. Versek 1916–1937 (Déry Archívum 2. Magyar Irodalmi Múzeum, Budapest, 1998)

Versek

A tóhoz! Első és egyetlen megjelenése: Szabadság (Kassa) 1921. dec. 24. 286. sz. Karácsonyi mell. (6.) - Kézirata nincs. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a költő és felesége 1921. aug. 4-30. között a salzkammerguti Wolfgang-See mellett nya­ralt. Otthonról való távozásuk óta ez az első - akár nászúinak is felfogható - gondtalan együttlétük, kiegyensúlyozott felsza­badulHsága több - itt született - költeményben él tovább. Fehér kutyakölyök szelíd szeme, ki kinyíltál mint egy bimbó! tüzes bogaradban játszik a sárga nap, a nyúlánk halak zöld fonatú rózsák közt repesnek s egy teljes erdő nyílik életed pajkos mélyében, ugrálva édes és erős táncban! Minden tebenned van: a világ és repkénykoszorús halála, víz illata és vihar ereje s benned röhögi kedvét a cserzettbőrü Öröm s szalasztja csobogó színeit a gyík s az ércszemü tompa Bánat; de te magad vak vagy, mint a Boldogság. És hullámaid alatt búg a szerelem, mint a vihar és csillog az arany erő! haj, boldog vagyok én is, ez a szem az én szemem, indák kecses izmai benne, enyhe mámor s a szenvedély heves arca mint robbanó örök tűzijáték. Lobogj, lobogj szél. Amerika szagát, négerek, eszkimók s ribizlibokrok piros nevetését csillogtasd meg tükrömben! van vad zene is, minek méla színe s csikók, mik nyerítve s madarak tánca mind bennem fürödnek s langy csobogással meztelenül az egész világ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom