Déry Tibor: Lia. Korai elbeszélések 1915–1920 (Déry Archívum 1. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1996)

Előszó

12. Levelezése Szilasi Vilmossal és feleségével 13. Levelezése író-barátaival 14. Levelezése fordítóival és külföldi kiadóival. A Déry Archívum gondolatát fentebb a teljességre való törekvéssel jellemeztük. Ezt a szövegek közzétételében maradéktalanul fogjuk érvényesíteni, az életmű kritikai visszhangját dokumentáló kötetek esetében azonban megvalósítása akadályokba ütközne, hiszen a válogatás nélküli újraközlés felesleges ismétlődéseket és terjedelmi gondokat okozna, s az érdemi tájékozódást sem szolgálná. Óhatatlanul rá fogunk tehát kényszerülni a válogatásra, különösen az író munkásságának utolsó évtizedében. Ugyanilyen szempontok alapján fogjuk a „levelesládákat" is összeállítani, csak azt emelve ki e több ezres levelezésből, ami az író meghatározó kapcsolatait dokumentálja. E közlésprogram vázlatos áttekintéséből is nyilvánvaló, hogy sorozatunk e három nagy egysége nemcsak jellegében, de irodalomtörténeti súlyában is különbözik egymástól. A legtöbb új adattal, sőt meglepetéssel a „levelesládák" fognak szolgálni, hiszen Déry eddig eléggé ismeretlen családi és baráti kötődéseit - s ezeken keresztül: művészi terveit és szerepvállalásait - helyezhetik új megvilágításba. S ugyanezt mondhatjuk az életmű kritikai visszhangjával kapcsolatban is, amelynek részletei már nagymértékben elhalványodtak, s szélesebb nemzetközi összefüggései soha nem is voltak áttekinthetők. - A legkevesebbet legalábbis az esztétikai szempontból - az újrakiadatlan és elfeledett művek fogják jelenteni, hiszen írójuk nem ok nélkül idegenkedett fogyatékosságaiktól, stílusuk kezdeti magyartalanságaitól, majd túlzásaitól, vagy az utóbb csak pénzkereset céljából írottak művészi igénytelenségétől. A sorozat e nyitó tömbje önmagában véve - akár félrevezető is lehet, ha gondolatban nem helyezzük mellé az életmű-kiadás 16 kötetét. Jóformán csak az útkeresés és tájékozódás dokumentumait tudja felsorakoztatni, hiszen a hagyaték kiadatlanul maradt értékesebb alkotásait már közzétettük Az ámokfutó (1986), a Börtönnapok hordaléka (1989) és a Sirályháton (1993) című kötetekben. Eljárásunk mentségére csupán az irodalomtörténetírás már felsorakoztatott érveit tudjuk felhozni, s azt, hogy jellegét tekintve a Déry Archívum kispéldányszámú, nem a nagyközönségnek szánt tudományos szak-kiadvány, amely ebben a formájában nem „ronthatja" az író érett alkotásaiból megérdemelten kialakult összképet. A tudományos igénnyel függ össze sorozatunk első öt kötetében közzétett szövegek közlésrendje is, amely igen közel áll ugyan az un. kritikai kiadásokéhoz, de nem minden részletében igazodik azok szigorúan kötött előírásaihoz. Az eltérések részben a művek közlésmódjában, részben a hozzájuk fűzött jegyzetek jellegében mutatkoznak. A szövegeket természetesen mi is pontosan és hitelesen kívánjuk bemutatni. Ha több variánsuk ismeretes s esetleg a kéziratuk is ránkmaradt - maradéktala-