Déry Tibor: Lia. Korai elbeszélések 1915–1920 (Déry Archívum 1. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1996)

Lia

Kezet nyújtott: - Jöjjön lel délután. Az ajtóból visszafordult: - Majd elfele(d)jtkeztem, ma már korán reggel szerelmes levelet hozott a posta, a doktor írta, tudja, akit nálam talált, fekete szakáll. Olvassa el, jól fog mulatni. Isten áldja Tibor! Gyorsan becsukta az ajtót. (Ülve) A díványon maradtam még egy (percig) pillanatig s ez a késedelem volt az oka, hogy amikor felrántottam az ajtót s utánakiabáltam: - Lia, azonnal jöjjön vissza, azonnal! - már késő volt. Még hallottam futó lépéseit, az ablakon keresztül láttam, amint végigszaladt az utcán. Tehát még szeret. Megmutatta nekem a levelet, elárulta a doktort, tehát még szeret, engem szeret. De hiszen ezt tudtam. Hiszen én soha Liától nem féltem, csak a doktortól és ez a levél csak igazolja félelmemet. Oh a gazember! Most az egyszer rosszul számított)! Édes kis Liám! Szegény. Hozzám menekült rögtön, gondolkodás nélkül, hogy oltalmazzam, vigyázzak reá és a doktorra. A doktornak sárga ruhája van, fényes feketekörszakálla s puha inget, puha gallért hord. Nevetséges figura! De talán mégse szeret már! Csak kíván még szeretni, (s segítséget) még szerethetni és segítséget keres nálam. Ha megölném a doktort!... Megfosztanának (a) szabadságomtól és Liától, se magamon, se rajta nem segíthetek. El kell hogy menjen a városból. De biztos, hogy erőszaknak nem enged. Biztos. Pénzt akar szerezni. Istenem, Istenem, épp ide kellett jönnie. Mi ez? Végzet? De mit is mondott? - Ha lesz pénzem, megunom és elmegyek. Ha segítenék neki valahogy gyorsan pénzt szerezni. Nem! Nem! Soha! Azt nem szabad! Soha! „Tisztelt fiatal úr! (A) Levelemet, (amit) amelyet Lia kisasszony valószínűleg már megmutatott magának, vagy még csak meg fog mutatni, - nem szükséges faggatni miatta, anélkül is odaadja - szántszándékkal írtam abban a tónusban és oly formában, hogy bizonyos vagyok (abban) benne, hogy kezei közé jut. Ez volt egyelőre egyedüli, hangsúlyozom, egyedüli célom s természetesen nem az, hogy a kisasszony (meglóduljon) (huszonnégy) 24 óra alatt belémszeresscn. Csak nem képzeli, hogy egy napi ismeretség után úgy kívánok egy nőt, aki tudom, hogy másba szerelmes, meghódítani, hogy mindjárt első levelemben forró sze-