E. Csorba Csilla: Máté Olga fotóművész. „Nagy asszonyi dokumentum” (Budapest, 2006)

Az alkotói válságtól az újabb kiteljesedésig (1920-1936)

idejének szabályozásáért, a minőség megtartása érdekében. Máté Olga lassanként a portréfényképezéssel hagyott fel, mint a számára már legkevesebb kihívást jelentő területtel, s inkább a fiatalok által sugallt irányokban, a tárgyias fényképezés, az építészeti fotózás és a gyerekportré irányában próbálta ki tehetségét. Ebben voltak segítségére a talán Kozma Lajoson keresztül szerzett újabb ismeretségei: építészek, iparművészek, Molnár Farkas, Fischer József építészek irodái. Haár Ferencet tanította, némely munkákat együtt csináltak, egy-egy megbízásra együtt pályáztak, pl. Koestlin-reklám, s volt, amihez csak a nevét adta. Kapcsolatukra, s Máténak a portrézás terén is megváltozott stílusára éppen a Haár környezetéből származó fiatal nőt homogén fehér fal előtt egy lefektetett téglatesten ülve ábrázoló képe jellemző. A fotó Haár Ferenc sógornőjét, Lengyel Lajos fényképész, könyvtervező, grafikus feleségét ábrázolja. A fotó varázsa nem is annyira a kedvesen mosolygó modell póztalan beállításában van, hanem a félhomályos térbe vetülő fény által falra írt árnyék egyedi rögzítésében: az életlenbe mosódó sötétet szabályos mértani struktúrát leíró világos felület váltja fel, egy nyitott ablak fénytörésének játéka rajta viliódzik az ábrázolton és környezetén.45 Portréfotózásból nem tud megélni, minden egyéb munkát elvállal, példa erre a Magyar Művészet 1935-ös évfolyamában megjelent cikk, amelynek illusztrációit, a szobor-műtárgyakat ő fényképezte.46 Feltételezésünk szerint, mivel műtermét nem tudja egyedül fenntartani, átengedi Haár Ferencnek, de annak egy leválasztható részében továbbra is dolgozik egészen 1938-ig. Ekkor, a közelgő politikai-ideológiai vészterhes korszak szelét megérezve Haár Ferenc úgy dönt, hogy külföldre távozik. A műtermet Reismann Mariannák adják el, aki az akkor már kialakított kétablakos „kis műtermet", amelyben korábban Máté dolgozhatott, szintén kiadja valakinek megélhetési gondok miatt.47 Családjának tagjai, így fogadott fia, Zoltán is nélkülöztek.

Anyagi nehézségeikre megrázó példa Zalai Zoltán Füst Milánnak írt levele, amelyben nehézségeiről számol be. Ebből tudjuk meg, hogy az orvosi egyetemet anyagi problémák miatt nem fejezhette be, munkája nincs, pedig angol-német fordítást, bármilyen szerkesztést, cikkírást vállalna. Szorultságában megvételre ajánlja svájci zsebóráját, egy Czigány Dezső-csend- életet, egy koponyát stb.48