Zsille Gábor - Szondi György (szerk.): Bella István - Hang-kép-írás 3. (Budapest, 2008)

II. Férfikor - Én úgy írok verset

Én úgy Írok verset,mint ahogy más lélegzik,szerszámot készít,vagy szeretkezik.Nehéz dolog a költészetről beszélnec.ftlszen a azé számomra csak mint minőséggé változott mennyiség,mint kép bir jelentéaael.Nézzék el hát,hogy prózai ars petica helyett inkább arról be szélek,mit jelent az számomra költőnek,s magyar költőnek lenni.

A magyar költészet mindmáig végvári harc volt.Hem véletlen a azivszóritó jelkép,hogy első magyarul szólaló Buróp.i költőnk,BalJkssi végvári hadnagy.Nincs különbség, csak történelmi távolság iisztergom és Szárszó között.Csak a hadnagyok mások,a seregek - szegénylegények,hajdúk vagy éh- béres proletárok - ugyanazok.

A költő ma Í3 végvári harcos.Olyan kérdésekre kell válaszolnia,amire ma még a politika,a filozófia csak általános feletet tud adni.Átmeneti korban élünk;Sziszifusz le dobta válláról a követ,de nem tud felegyenesedni.Ugyanúgy meggörnyed,ugyanúgy vonsaolja magát újra és újra a he yre, ugyanúgy sajog,kínlódik,ugyanúgy fáj mint azelőtt.A költészet feladata,hogy válás: t adjon miértjeire,megokolja kinja it,a hogy harcos legyen abban,hogy a fölszabadult rabszolga után Ssiszifusz.az ember is fölszabaduljon.

93