Varga Katalin et al. (szerk.): „És ámulok, hogy elmulok”. József Attila-iratok (Budapest, 2005)

Iratok

63. 1924. november 10.

11008/7

2, 16, Bt--------------------------eaám..

1924.

Indokok;

A klr- Ítélőtábla az első fokú bíróság Ítéletében megállapított tényállást a vádlott ténybeli beismerésén kívül a vádbell költemény tartalma alapján is szintén valónak fogadta el azzal a kiegészítéssel,, hogy a vád tárgyává tett a az elsőblrói Ítéletben kö= riillrt költeményt a vádlott irta és tétette közzé

E tényállás alapulvétele mellett pedig a klr, Ítélőtábla úgy találta, hogy a kir, törvényszék a

vádlott bűnösségét illetve szerzőként való sajtójogi felelősségét helyesen állapította meg és cseleKményet is törvényszerűen minősítette^

Az első fokú bíróság Ítéletének a főbüntetés kiszabásán kivűl eső része tehát megfelelő indokai alapján helybenhagrandó volt, annyival inkább, mert a váibeli költemények az első bírósági Ítéletben idézett kifejezései, ha metaforikusán is használtattak, Istent mint. a vallási tisztelet legfőbb tárgyát is tudatiban érintik, még pedig nyilvánvalóan gyalázó és közbotrányt okozó módon,,

A pénzbüntetés átváltoztatásának alapjául a 6050/1923 U E számú rendelet 7 §~a mellett az 1921

XXVIII t. e„ 5 §-át le azért, kellett kiegészítésűi felhívni, mert ezt a gtk 53 §-ának 1 , és 2 bekezdése helyébe lépett szakaszt a 6050/1923 U E, számú rendelet éppen úgy, mint legutóbb az 5340/1924 V E számú rendelet is, csak az átváltoztatandó pénzösszeg tekints-' tőben módosította, egyéb részeiben azonban * jelenleg

77