E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
Sipőcz Mariann: Országh Antal és a Nemzeti Színház
Országh Antal és a Nemzeti Színház Sipőcz Mariann Országh Antal 1863 januárjában nyitotta meg Porcellán Fényképészeti Műtermét a Kerepesi út 3. szám alatt, átellenben a Nemzeti Színház épületével. A teátrum ekkor már közel harminc éve működött. Az első évtizedekben számtalan nehézséggel kellett szembenéznie: meg kellett találnia a működésének megfelelő testületi formát, ki kellett alakítania programját, meg kellett szerveznie közönségét, fel kellett vennie a harcot Pest és Buda német nyelvű színházaival. 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit Pesti Magyar Színház néven a Kerepesi úton (ma Rákóczi út és Múzeum körút sarka), a Grassalkovich Antal herceg által Pest vármegyének színházépítés céljából adományozott telken. A főváros első állandó magyar színházának létrejöttéért olyanok fogtak össze, akik egyébként a polgárosodás és a társadalmi haladás kérdésében eltérő nézeteket vallottak: az arisztokrácia éppúgy adakozott, mint a vármegyék és a városok törvény- hatóságai, a középbirtokosok, a diákság testületéi és a mesteremberek. 1840-ben az addig a vármegye által fenntartott színház országos intézmény lett, és ekkor vette fel a Nemzeti Színház nevet. Működésének első éveiben - fennmaradása érdekében - a fejlődésnek induló, nyelvben, szellemiségben és társadalmi összetételét tekintve is heterogén város közönségének minden zenei és színi szükségletét kénytelen volt kielégíteni. Már az első igazgató, Bajza József (1837-1838) is felismerte, hogy a nemzeti teátrum a Pesti Német Színházzal folytatott versenyben nem nélkülözheti az operát. Az 1838-ban megszervezett operarészleg Schodelné Klein Rozália szoprán énekesnő és Erkel Ferenc személyében olyan klasszisokkal rendelkezett, akik gázsijukat tekintve sem maradtak el az európai színvonaltól. A kitűnő operaelőadások az arisztokrácia mellett a művelt német polgárságot is becsalogatták a magyar színházba. A drámai színészeket azonban nemcsak a fizetési különbségek háborították fel, a magyar dráma és nyelv ügyét is féltették az opera mind nagyobb térnyerésétől. Az „operahá2. Porcellán fényképészeti műterem (Országh Antal): Erkel Ferenc zeneszerző, 1863 83
