E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
Sipőcz Mariann: Országh Antal és a Nemzeti Színház
Szilagyi Pál. 9. Országh Antal Szilágyi Pál színészt ábrázoló metszete, 1863 a kor ideálja, a hősszerelmes, az elegáns világfi, a daliás férfiszínész mindig, minden szerepében sikert aratott. Helyére fiát, ifjabb Lendvay Mártont szerződtették, akinek művészete főleg apja utánzásában merült ki. Inkább szerelmeseket és külsőséges eszközökkel megformálható hősöket tudott megbízhatóan hozni, játékából hiányzott az eredetiség. A színház megkerülhetetlen vezéregyénisége Egressy Gábor, a szellemi elit mindenkori kedvence - és idősb Lendvay távozása után a színház egyetlen nagy tragikus színésze - volt az alapító férfiak közül legtovább színpadon. A magyar romantika legtudatosabb színésze, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. Repertoárja 358 szerepből állt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare és a kortárs magyar írók műveinek bemutatásában. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. A forradalom- és szabadság- harcban való részvétele miatt 1851 és 1854 között nem játszhatott, operarendezőként foglalkoztatták. 1866-ban halt meg. A főként intrikus szerepeket megformáló, nagy műveltségű Fáncsy Lajos Egressy és Lendvay mellett háttérbe szorult, 1839-től azonban rendezőként kamatoztathatta képességeit. Fáncsy 1847-1852 között a Nemzeti Színház művészeti igazgatói tisztségét is betöltötte. 1854-ben hunyt el. A régi gárda férfiszemélyzetéből Egressy mellett a népszínművekben jeleskedő Füredi Mihály és Réthy Mihály; az operai basszus szerepek és kisebb prózai szerepek megformálója - a rendezőként is tevékenykedő - Udvarhelyi Miklós és az elsősorban komikus szerepeket alakító Szilágyi Pál az 1860-as évek elejéig szerepelt az együttesben. 10. Porcellán fényképészeti műterem (Országh Antal): Szilágyi Pál színész, 1863 89
