E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)

E. Csorba Csilla: Az Arany család fényképésze, Országh Antal (1821-1878)

20. A Huszt album aranyozott, O. A. jelzésű metszése

volt a közvetlenül Párizsból történő hazatérése előtt, 1862-ben írt és sokszorosított Cserepár című színműve, amelyet a Huszt váráról verselő Kölcsey Ferenc emlékének szentelt.85 A szöveg közé helyezett képek az elbeszélést erősítik, a speciálisan megválasztott, nem egyszer kézzel írt betűk pedig archaizáló hangulatot adnak a szövegben leírtaknak. A születési helyéhez, Huszt környékéhez visszakanyarodó művet hat litográfia díszíti, köztük egy olyan, amelyen a szerző apja házát is megjelölte. A téma mély átélése tudat alatt előrevetítette, hogy nem Párizsban szeretné leélni az életét, hanem a hazatérés gondolatával foglalkozott.

A gyermekkorát a huszti rom lábainál eltöltő Országhra e történelmi emlékhely oly elementáris hatással volt, hogy nemcsak az emigrációban, de hazaköltözése után is a rom felélesztésével, „szóban és képben” történő restaurálásával foglalkozott.86 „...és még most is őrt áll ő Máramaros ajtajánál, vagy még jobban mondva Magyarország ajtajánál” - írja a várat megszemélyesítve. Szülőföldjének helyszínét mitizálja, e téren párhuzamba, illetve példaként állítható Orbán Balázs nagyszabású vállalkozásával, a Székelyföld leírásával, amelynek illusztrációit az első kötet számára részben Országh Antal rajzolta.87

A kiemelten kezelt műemlék, töredék, „rom” a magyar nép hősiességének, helytállásának, véde- rejének szimbóluma, amely torzó formájában is mementóként szolgált. Tudományos igényű munkáját könyvtári és levéltári kutatásra alapozta. Forrását elsősorban Simonchicz Ince (1750-1807) piarista rendi pap Noctium Marmaticarum vigiliae. Pest, 1797. című kéziratának magyarra fordítása ad69