E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Az Arany család fényképésze, Országh Antal (1821-1878)
határozhatatlan, ismeretlen receptúrájú különleges technikát sajátított el, amelyet porcelán papírképnek nevezünk.35 A kemény, emailhatású, törhetetlennek látszó képek valóban tartósnak bizonyultak. Pontos leírás híján ez ideig a kutatók is csak tippelni tudnak. Szilágyi Gábor ekképp vélekedik az eljárás titkáról az általa írt magyar fotótörténetben: „Csupán gyanítjuk, hogy a pigment-eljárással rokon módszerrel dolgozott.”36 Gadányi György elsősorban Josef Maria Eder osztrák fotókémikusra hivatkozva alkotja meg véleményét.37 Flesch Bálint - aki a közelmúltban talán a legtöbbet foglalkozott Országh technikájának megfejtésével - folyamatban lévő kutatásai fényében azt állítja, hogy a fotográfus „a nedves kollódi- umos eljárással készült negatívról annak átvilágítva történő lefényképezése által készít pozitívot ugyanolyan anyagra, nedves kollódiumos üveglemezre. Miután ezt kidolgozta, egy üveghordozón lévő pozitivet kap. Erről az üveghordozóról viszi át a kollódiumos emulziós réteget a fehér fényes bevonattal ellátott papírra, a vélhetőleg 1858-ban felfedezett transzferálási eljárással. Ez a bevonat valamely, a kollódium tapadásához alkalmas kötőanyagból (gumiarábikum, zselatin stb.) és a fehér színét adó pigmentből áll.” Hátra van még a képalkotó anyag és a kötőanyagok vizsgálata, a spektroszkópia, illetve az elektronmikroszkópos vizsgálat, ezeket követően lehet pontos definíciót adni a hordozófelület, s a kép összetételéről, ezáltal a képkészítés módjáról. Kincses Károly kutatásai azt bizonyítják, hogy Országh találmánya a pozitív készítésére alkalmas fényes fehér papír lehetett, amelyet „collodinirozás által vulkanizált gumielasztikum” takart.38 Országh feltehetően állandóan fejlesztette az 1850-es évek közepén kialakult képátviteli módszerét, hogy sok másféle hordozóra is lehessen velük képet csinálni, majd a további eredményeit szabadalmaztatta és 15 évre levédette 1865-ben. Ez utóbbi dokumentációja elérhető a Francia Szabadalmi Hivatal (Institut national de la propriété industrielle) által nyújtott szolgáltatás segítségével.39 Egy ugyanezen évből származó szalddadvány sorozat cikke40 szerint az Országh által 1857-től Albert Moitessier eljárásának felhasználásával készített „pozitív másolat fehér zománc alapon” számos előnye mellett olcsóbbsága miatt is kiemelendő.41 7. Országh Antal Párizsban használt cégjelzése, 1858 körül Aprólékos, akár gombnagyságú rajzaihoz - s nem kizárt, hogy fényképeihez is - Országh feltehetően nagyítót használt. Szintén az 1850-es évek elejétől Országhra hatással lehetett - számos más találmány mellett - August Bertsch (1813-1870), a fotómik- rográfia elmélyült kutatója, a napfénynagyító (szolár kamera) továbbfejlesztője, a kollodium érzéke- nyítésének egyik kísérletezője is.42 A kép kötőanyagai tökéletesítésében a nemesfém színezést használó francia kutatóknak szerepe lehetett abban, hogy a porcelán papírképek mindmáig nem fakulnak, de az ólomvegyület miatt sérülése esetén a fehér részein, sőt a képen kívüli papírfelületeken is feketés elszíneződés jelentkezhet. (Flesch Bálint megfigyelése szerint az oxidáció többnyire a magyarországi fényképek szélén látható, tehát a porcelánképek más papírra készültek Párizsban, mint Pesten.) Országh párizsi kapcsolati hálóját nehéz lenne rekonstruálni. Első lakását a 6 rue Vaugirard-on, a Luxemburg-kert közelében találjuk, majd, amikor műtermet bérel, a 18 rue de 1’ Odéonhoz költözik. A Divatcsarnok című lapban hirdetést tett közzé, mely szerint lakásában szívesen fogad magyar vendégeket csekély térítésért.43 E műterem bejegyzett 59
