E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
vállára vetett kabátot, csokornyakkendőt, fehér inget visel, haja gondosan ápolt. Talán nem véletlen, hogy ez a kitűnően készült fénykép szolgált alapul Balló Ede Arany László halála után festett olaj- portréjához.106 Mint korábban Schrecker Ignáccal, Arany most Ellingerékkel is lefényképeztette családtagjait. Az Ellinger műteremből, feltehetően azonos időpontból származik a kalapot viselő menyet, Szalay Gizellát közvetlenül, elegánsan mutató felvétel, s ugyanennek a kiemelt eseménynek lehet része a feleség, Ercsey Julianna magyaros viseletben, pártában megjelenő mellképe. Arany születésének 100. évfordulóján, 1917- ben Kosztolányi Dezsőt az Ellinger-képek esendő- sége, szikársága ejtette rabul: „Itt egy megható alakot bámulok, melyet alig-alig ismernek. A beesett, csontos arcot rövidre nyírt ősz szakáll keretezi, a hosszú haj csapzottan simul előre, a halántékra, a bajusz magyar, az orr egyszerű, de finom, az egyik kéz botot, a másik kalapot tart. Még a szemüvegzsinórt is észrevenni, mely a lehajtott galléron, az ingmellen lelóg, a mellényig. Egy óriás életből egy csöpp bensőség.”106 Négy kép vagy öt - az ismeretlen Barabás? Barabás Miklós festő életéről, életművéről számos monográfia, tanulmány született, mégis az az érzésünk, hogy sok, jelentőségének megítélését, a korszak művészi gondolkodását is befolyásoló adat kerülhet elő a még csak részben feldolgozott hagyatékból. Témánk szempontjából ez épp úgy érvényes elméleti munkásságára, mint festészeti, vagy fotográfusi működésére. Köztudott, hogy Önéletrajzi írásaiban, 1839-es akadémiai székfoglalójában, különböző lapokban folyatott vitáiban önálló, máig ható művészetelméleti gondolatokat fogalmaz meg valahányszor a festészet, a portré, a hasonlóság és a valóság viszonyára, a távlattan mibenlétére kérdez rá.107 Barabás fényképészettel érintkező működéséről abból az 1862-es nyilatkozatából szerezhetünk tudomást, melyben rosszabb anyagi körülményeire, s a változó közönségigényekre hivatkozva saját fényképészeti műterem nyitásáról beszél. A fotográfia térnyerését aggódva figyelők Barabás szándékát is figyelembe véve a Pesti Hírnök hasábjain az értékről és a hiányról elmélkednek: „A fényképek lassankint egészen háttérbe szorítják a valódi művészetet. A photograph mánia mindenkit magával ragad, s nem sokára azt vesszük észre, hogy valamint más sok szép dolgot, úgy kiváló festményeket is csak a múltban kereshetünk. E recriminatiokat önkénytelenül is felkölte bennünk azon hír, hogy Barabás Miklós és Kovács Mihály kitűnő festészeink is photograph műtermet állítanak. Igaz, hogy e művészeink szakképzettsége a hazai fényképeket kitűnő tökélyre fejleszti, de nem nagyobb s érezhetőbb lesz-e azon művészeti hiány, mit ecsetjök pihenése okoz?”108 A lapindítás és műteremnyitás szempontjából rendkívüli konjunktúrával bíró időszakban, az 1860-as évek elején a szerkesztő, Arany János és a fényképésszé váló Barabás tapasztalata a közönség elvárásairól azonos lehetett: „A photograph és a lapok száma egyformán növekszik. S mind a kettőnek a közönsége annyiban hasonlít, hogy az is, ez is képet akar. De különbség is van a két művészet közt, a photographok közöl már néhány vett házat, a szerkesztőktől ilyesmit még nem hallottunk.”109 Az Úri és a Korona utca sarkán Fajth János fényképésszel közös, új műtermét 1862. október 13-án nyitotta meg Barabás Miklós, sajnos nincs tudomásunk arról, hogy itt képkészítés céljából a költő meglátogatta volna. De ha nem is itt, valahol máshol már találkozhatott a fényképész Barabás által rögzített/használt fényirat, s a festő Barabás ecsetje. Mindez ideig úgy tudtuk, hogy Barabás Miklós, akivel ismeretsége 1848-ra datálódik, nyolc alkalommal rajzolta, festette le Arany Jánost. Az utókor elöl elrejtve lapult, s csak 2017-ben bukkant elő a nagyszalontai múzeum gyűjteményében tárolt, különös műgonddal rézkeretbe foglalt, bőrtokba helyezett műtárgy, amelyről hinni véljük, hogy akár Barabás Miklós fényképfelvétele is lehet a fiatal Arany Jánosról.110 Az 1900-ban kelt kéziratos leltár utal egy hasonló kinézetű fényképre, a következő megjegyzéssel: „midőn akadémiai titkárrá választatott”. A 80 X 50 mm-es kis mellképen a széken ülő költő inget visel csokornyakkendővel, rajta kihajtott felöltő látható. Az albumin technikájú fénykép halvány, lágy, barnás színezetű, s rögtön felismerhetően azonos beállítású a Barabás Miklós 1856- ban Nagyszalonta megrendelésére festett festményén látható portréval. Barabás gyakorlatáról 32
