E. Csorba Csilla - Sipőcz Mariann: Arany János és a fényképezés. Országh Antal fotográfus /1821-1878/ pályaképe (Budapest, 2019)
E. Csorba Csilla: Arany János és a fényképezés
mot kapta, „jelenlétét” aláírásával is igazolta. A kép jobb oldalán Schrecker Ignác nyomtatott neve látható. A verzón a következő felirat olvasható: Schrecker I. fényképészeti műterméből; bálványutca; Kappl féle házban 3dik sz. A kiadói egészbőr kötésben, körül aranyozott élmetszéssel, négy sarkán réz élvédővel, kulcsos rézcsattal és betűkkel ellátott reprezentatív album nyomdai munkáit Bécs- ben Reiffenstein és Rösch műintézete vállalta. Némi anyagi ráfizetéssel készült, ezért megfizethetőbb volt az ún. kisebb album, amelyben a képek másolatai ovális formában, csoportozatokba montírozott formában láthatóalt. (A kisebb album 19 lapon 12-14 akadémikus portréját tartalmazza.) A mellképek összessége adja a reprezentatív jelleget, 13. Schrecker Ignác: Arany János, 1865 egyenként valamennyi portré mentes a díszítéstől, hol magyaros, hol pedig polgári öltözetben ábrázolja a jelenlévőket, lehetőség szerint az arcra, a személyes vonásokra koncentrálva.77 Arany János e mellképen szembefordul a nézővel, arca telt, de nem megereszkedett, haja elválasztott, de nem oly fürtös, mint a két évvel korábbi ábrázolásán, fiatalos benyomást kelt. Magyaros ruhát visel. A rojtos nyakkendőt olyan, a kerek ingnyakhoz passzoló „sima selyem nyakkendő helyettesíti, amilyet Deák Ferenc is viselt haláláig.”78 Nem véletlen, hogy hosszú ideig e képét tartotta a szűkebb és tágabb környezete, akár a hivatalos reprezentáció számára ajándékozásra alkalmasnak. A költő a szeme elől elkerülő Országh Antal után Schrecker Ignácba vetette bizalmát, családjának tagjait levétette vele, unokájáról majd évente készíttetett általa fényképet. Schrecker Ignác jó nevű fotográfusnak számított, többek között hosszú ideig csak ő fényképezhette Ferenc Józsefet.79 A fényképésznek - amint azt a sajtó híreiből az érdeklődők megtudhatták - nem állt rendelkezésére túl sok idő, mivel „Az akadémiai album képeit Schrecker fényképész april első napjaiban ki fogja állítani a »Tigris«-szálloda termében. A jövedelem a lipótvárosi templomra, a pesti ev. árvaházra van szánva.”80 A gyorsított tempóra való tekintettel a fotográfus azt kéri az országban szerteszét lakó akadémikusoktól, hogy aki nem tud személyesen megjelenni műtermében, küldjön magáról egy fényképet, vagy annak használható másolatát. Hogy az utasítás egyértelmű legyen, mind a 250 tagnak mintát küld. Erre reagál a Zemplénben lakó Szemere Miklós, amikor Arany segítségét és útmutatását kéri: „Jancsikám! Ignosce mihi! hogy e fizimiskával alkalmatlankodom neked, de nem tudom hova küldjem?, sehol se találom a’ küldött utasítást, s arczkép mintát, úgy elhánytam valahova. Sőt ha a tegnapelőtt jött Vas.[árnapi] újságból nem olvasom, hogy Schreiker [sic!] április első napjaiban állítja ki az Albumot, az egészről őröltre el feledkeztem volna. Ha tehát még el nem késtem, juttasd Schreikerhez [!] kérlek e fotográfiát.”81 Arany feladata nemcsak a fénykép Schreckerhez való eljuttatása, hanem annak gondos visszakérése és visszaküldése is volt, hiszen Szemere a lelkére köti e művelet fontosságát. A fényképezésben járatlanoknak nagy gondot okoz az eljárás bonyolultsága. A folyamat elmagyarázása Aranyra hárult: „Jancsim! Mi az a mátricz? én csak sejtem. »Ha Barabásnál nincs meg, akkor Kassán csináltassam« írod. Előttem [! ] a’ fotografia terra incognita, nem értem tehát, mint csináltathatom és Kassán, Barabás által készített arczképem matriczát? mert ha ezt teheti 24
