Parragi Márta: Szentkuthy Miklós könyvtára (Budapest, 2008)

Szentkuthy Miklós könyvtára

A Biológiai lexikonról is megtudjuk: ...szintén ///s>i/ olvasom, mini egy regényt, sok-sok metaforámat félreismerlielel lenül befolyásolta.11' Általában a lexikonok, szótárak szócikkeit - legyen az görög szótár, világirodalmi lexikon, jelképszólár vagy középkori építészeti lexikon: Oictionnaire iles symboles (ll)K2), Glossaire de thermes techniques (1971) sib. - érdeklődéssel forgatta.

Szinte valamennyi szakterület jelentősebb kézikönyvét, monográfiáit megszerezte, így nyelvészettel, zenével, régészettel, kertépítészettel, formatervezéssel, bábokkal, ásványokkal, csillagászattal stb. foglalkozó könyveket is találhatunk a polcokon. Több regényének is zeneszerzők a főszereplői - az Orpheus megszületésében és címadásában Monteverdi Orfeo című operája is szerepet játszott -, ezért nem véletlen, hogy száznál több a zenei témájú könyv: többek között Claudio Monteverdi, Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Wolfgang Amadeus Mozart, Joseph Haydn, Liszt Ferenc, Bartók Béla, Schönberg, Alban Berg életével foglalkozó írások és zeneelméleti munkák.

A könyvtár eddig kevéssé ismert ún. régi könyv anyagát is meg kell említeni. Közel harminc XVII-XVII1. századból származó

régi nyomtatvány van a gyűjteményben. Néhány közülük

mutatóba: 1628-ban Amsterdamban kiadott kis Apuleius-kötet, 1688-ból szintén Amsterdamból Testament politique d'Armand du Plessis, Cardinal due de Richelieu és bibliák: Novum Testamentum (1639), La Sainte Bible (1724). Ovidius Átváltozások című művének több kiadása is van, ezek között is találunk régit: Ovids Verwandlungen (Wien, 1791). A nagyszombati jezsuita nyomda kiadványaiból is érdemes néhányat felsorolni: Marci Tullii Ciceronis Epistolarum Familiarum (1734), M. Tullii Ciceronis Orationes selectae (1754), Baranyi Pál jezsuita tanár Imago vitae et mortis. Az életnek és halálnak képe című munkája (1712). Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból Bél Mátyás 1718-ban Lipcsében megjelent De Vetcre Litteratura Hunno-scythica című művét sem.

Mint már említettük, az 1940-es évek végéig sokat utazott, ennek bizonyítéka a számos útleírás, útikönyv. Később már nem szívesen mozdult ki, egyik kedvenc témájáról, a spanyol barokkról szólva jegyezte meg, soha nem járt ugyan

v.-'M

js*m HM*l4n£