Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)

Vezető a kiállításhoz

dekes egybevetnünk Balassiéval kortársainak jelmondatait, amelyeket ők is többnyire címerük vagy portréjuk mellé írattak. Ezek többsége bibliai idézet vagy már közismert szállóige. Kevesen akadtak, akik klasszikus szövegből indultak ki. Balassi még esztergomi halálos sebesülésekor is, amikor az orvos vas eszközével hozzá közelített, Vergiliust citálta: „Nunc animis opus, Aenea, nunc pectore firmo”, azaz magyarul: Most van szükség erős lélekre, Aeneas, most kell az erős szív (Aeneis, VI. 261.).

Balassi születési helye, Zólyom 1599-ben. A sziléziai Johann Willenberg (1571 -1613) tollrajzain jól látható a vár, a város, és a piacterén álló Szent Erzsébet templom. (A kiállításban nem ez a rajz, hanem az említettük Galeazzo-féle metszet szerepelt.)

Balassi Bálint tulajdon kezével festett címere és jelmondata Hans von Braun emlékkönyvében (Krzysztof Burski színes reprodukciója a Wroclawban őrzött eredetiről, Bibliotéka Uniwersytecka, Wroclaw, jelzete: Acc. 1969/kn. 154. - Gömöri György felfedezése). Benne 84 előkelő személytől származó, 1578 és 1610 közötti bejegyzés található. Az album tulajdonosát valószínűleg a sziléziai Hans von Braun Freiherr zu Wartenberggel lehet azonosítani. Ez a Braun 1588-tól generálisként tartózkodott Magyarországon. Leo Gall mellett, a német gyalogsággal harcolt a Székesfehérvár közelében vívott győztes csatában, 1593- november 3-án. Balassi az album 18. lapjára, a keretbe foglalt Valentinus Balassy de Gyarmatit L[iber] B[aro] D[e] G[yarmath] névaláírás fölé, immár nemcsak jelmondatát írta be, hanem szépen befestette családi címerét is. (Az album második világháborús sérülése miatt a jelmondat második fele itt hiányzik.) Lásd a 21. lapon!

Losonczy Anna üvegfestésű címere. A XVI. századi műtárgy átmérője 19,8 cm. (Reprodukcióját közli: Exhibition Catalogue Museum 1846-1996\ Croatian History Museum, Zagreb, 1996). A griffes címert lásd a színes 21. lapon! (A kiállításban nem szerepelt.)

Rimay János: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára (Vizsoly, 1596, hasonmás kiadása: Bp., 1994). Rimay ebben a kultuszteremtő gyászkölteményben írta le Balassi zászlaját és a rajta lévő emblématikus Dávid-kép verses magyarázatát: „Az nagyságos Gyarmathi Balassa Bálintnak Esztergám alá való készületi, készületiben való imádsága, s mit példázott légyen az ő fejér vörfölyes kamokából csináltatott zászlója, kin hárfájával Dávid király vagyon térdén telepedve, öszvefogott s-felemelt két kezeivel írva.”

9