Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (Budapest, 2005)
Vezető a kiállításhoz
A rácsos kerítésen belül az épület másik ablakán lehet bepillantani egy szobácskába. A kályhaoromdíszen ábrázolt nő arcát mintázó bábu, Losonczy Anna, illetve Julia imitált alakja látható itt, amint kissé lehajtott fejjel áll. Az imigyen megjelenített várúrnő zöld ruhát, fodros nyakú fehér inget és hálós, drágaköves főkötőt visel. Mögötte kaleidoszkópként elrendezve öt tükör, amelyek a látványt vizuálisan mobilizálják. A bábu öltözékét Tompos Lilla tervezte és készítette, szoborszerű fejét Tóth Éva mintázta meg; a kezében lévő keszkenőt Szabó Gézáné Gönczi Erzsébet hímezte. (Lásd a színes 22. és 24. lapon!) A második tükrön, ragasztott betűkkel, A Julia vadászatjárói című 41. számú Balassi-vers olvasható, „kit írva küldött volt Júliának”: Szélivel hogy' vadásza én lelkem, Julia egy igen szép cserében, Tündérek egyike vévé őt eszébe, s monda lassú beszédben: Itt e földön angyal mit jár vadászattal, ha vagyon helye Mennyben? Hevült vala penig Julia sokáig vadak után jártában, Kikapcsolta azért hónál fejért) mellyét, hűl szép szellőn árnékban, Kit hogy' tündér láta, csak reá ámula, így szóla ő magában: Két Diana vagyon talám ez világon? Mely hasonló ez hozzá! Diana módjára megeresztve haja, kezében szép dárdája, Könnyű, zöld ruhája, oldalán kézíja, szép aranyas puzdrája. Képe, keze, szeme, teteme, termete olyan, mint Dianának, Beszéddel, énekkel, magaviseléssel ők mely hasonlatosak! Mulatságnak örül, s néha lóra is ül mindkettő, úgy' vadásznak. De csak szarvasokat és egyéb vadakat vér és vadász Diana, De vitézek között szerelmére kötött s fogott sokot Julia, Senki el nem szakad, valakire akad, mert erős ő hálója. Kiben engemet is, mint egyebeket is, régen fogott s fogva tart, S így ő el sem bocsát, fel sem mészároltat, kétség között tartóztat, Hogy' tüzében égjek, valameddig élek, mint egy' gy újtó áldozat. Az ötödik tükrön Losonczy Anna festett arcképe függ, amelyet Meszlényi Attila rekonstruált digitális grafikával az egri reneszánsz kályhaoromdísz alapján. A kép felső részén a 37 vers 9 strófája olvasható: Ez amaz Julia, kinek ábrázatja, mint címer egy pecsétbe, Szívedben felmetszve, kiben magát nézze, ha képét tükerébe Ő látni akarja, mert ott szebben látja, minémő színe, képe. Meszlényi Attila arra törekedett, hogy apró korrekciókkal, de pontosan kövesse a csempén megmintázott arc körvonalát és belső rajzát, a redukáltan érzékeltetett, csupán sejthető belső formákkal együtt. A plasztikum csempén ki nem vehető részleteit illetően részint a kor vélhető női szépségeszményeit, részint saját invencióit követte. Az arcot semmilyen tekintetben nem idealizálta. Lásd a színes 20. lapon! A szoba sarkában Julia-Diána íja, puzdrája és nyilai hevernek. Az épület rejtekajtajá- hoz két lépcsőfok vezet. Innen, térdet-fejet hajtva, a látogató szemből is láthatja a bábut, amely Julia elképzelt arcát formázza. 17
