Kádár Anna: Titkos átjáró. Múzeumi mesekönyv (Budapest, 2019)

Kincskeresés

A Nemzeti dal kézirata

Talán furcsán hangzik, de az áthúzott és kijavított szavaknak a kézirattárosok szívből örülnek, mert a szövegek javításai nagyon izgalmas történeteket rejtenek. Amikor Petőfi Sándor 1848. március 13-án megtudta, hogy Bécsben kitört a forradalom, rögtön papírra vetette a Nemzeti dalt. Eredetileg „Rajta Magyar!” lett volna az első sor, de egy baráti tanács hatására meggondolta magát. Úgy mesélik, miközben a Pilvax kávéházban dolgozott, Szikra Ferenc beleolvasott a versébe és azt mondta: - Barátom, előbb talpra kell állítani a magyart, azután rajta.

Morus alba (fehér eperfa)

A Károlyi-kert Ferenczy utcai oldalán, közel a hátsó kapuhoz, a kerítés mellett áll egy ősöreg fehér eperfa. A Budapesti nagy parkok növényjegyzéke külön is megemlíti, és azt írja, a törzs vastagságából ítélve talán országosan is a legöregebb eperfák közé tartozik. A mostani park a Károlyi grófok kertje volt és nem kizárt, hogy a fát Károlyi György idejében ültették. Tudjuk, hogy a reformkorban válik divatossá a selyemhernyó-tenyésztés, amihez az eperfa/szederfa levele szükséges, így sok helyen ültettek akkoriban ilyen csodás fajtákat.

50