Kádár Anna: Titkos átjáró. Múzeumi mesekönyv (Budapest, 2019)

Negyedik fejezet

Biztos, hogy vannak - mondta Henrik és elgondolkodva megsimította a mandzsettagombját. - Szerinted hol tartja egy palota az emlékeit?

Jeromos elgondolkodott. - Szerintem a padláson.- Rendben. Ez a mese akkor a padlás lakóiról fog szólni.

HILDA, A GYŰJTŐ

Hilda egy szemetes tetején ült és várt. A Károlyi-park gyanútlan közönsége azt gondolhatta, békésen napozik, de egy másodperc múlva Hilda már nyílsebesen repült a palota padlása felé, csőrében legújabb zsákmányával. A me^ílletődött hölgy először üres kezére, majd a palota irányába pislogott, és mire ráeszmélt, hogy bevásárlólistáját a hírhedt gyűjtögető galamb ragadta el, Hilda már elégedetten vizsgálgatta újdonsült szerzeményét a tetőtér illatos gerendái között.

nvd, fitty* \ft*dt%Vt.

Jegyezte fel gyűjteményi naplójába, majd fontoskodva koppintott csőrével.

Hilda valódi gyűjtő, már az ősei is ennek a szenvedélynek hódoltak. Az ük-ük-ük-ük-üknagyanyja indította el a családi hagyományt, mely 1848. március 15-én kezdődött egy mindennél izgalmasabb zsákmánnyal. Mindenki úgy tudja, hogy ezen a napon Petőfi Sándor lázas sietségében, véletlenül otthon hagyta

23