Turnai Tímea: Tisztelet az elődöknek. Forray Gábor tervező, modellkészítő iparművész és az Operaház látványvilága - Szcenika 5. (Budapest, 2018)
„Gyöngyvirágtól lombhullásig" Kulisszatitkok, recepciók, visszaemlékezések
S^omory György újságíró, a havonta megjelenő Turista című lap hasábjain jegyezte le az alkotó kertjének sajátos történetét, a fák, erdők, repülők és barkácsolás melletti virág szenvedélyét. Forray elbeszélései szerint egyik jó barátja, Márk Gergely a Kertészeti Kutató Intézetben dolgozott, a rózsarészleg vezetőjeként. Szülőföldjéről származó gyermekkori barátja, Szász Kálmán pedig a gyógynövényekkel ismertette meg hivatása révén. E két hatás alatt alakította ki budai házának kertjét: „a kiskertemben kétszáz tuja és huszonhárom fenyőféle van már. Az oregoni borókától a kanadai cédruson keresztül a mamut fenyőkig minden. Az európai ciprust, ezt a fekete, felkiáltójelszerű kis fát is meghonosítottam tobozról. Az erőteljes malonyai tujának is megszedtem a magját, s három éve (1983) csináltam százhatvan kis palántát, amelyeket vendégeknek, barátoknak osztok szét azzal a céllal, hogy ültessék el a maguk kertjében”. (Szomory György Beszélgetés Forray Gáborral, Turista, 1986. szeptember) Vámos Tásyló rendelő, kéziratos köszönő levélben fogalmazta meg gondolatait a tervező munkájáról, de Ránki György misztériumoperájának színpadra állítását a Syínpad 1971. márciusi számában, Feuer Mária is hosszan méltatta: „Nézzük például a díszlet egyetlen állandó elemét, a földgolyó egyetlen szeletét ábrázoló színpadot. Ezen a domború felületen mozognak a szereplők: a látványos tömegjelenetek viliódzó ember- csoportjai, itt énekelnek a szólisták, s ez alatt helyezkedik el az énekkar. Az énekesek és táncosok feladatát bizonyára nehezíti, s néhol a kórus hangját is elnyeli ez a játéktér, vizuális hatása mégis olyan telitalálat, amelyről kár lenne lemondani, s az öüet maga olyan lehetőségeket és gyakorlati megoldásokat kínál, amelyek az előadást gazdagítják... Kitűnő, tehetséges segítőtársakra talált a díszlettervező, az ugyancsak prózai területről átrándult kosztümtervező, Vágó Nelly és a koreográfus Bar- kóczy Sándor személyében is. Kvartettjük leleményes, eleven ritmusú, képzőművészeti asszociációkban bővelkedő előadást produkált.” (Feuer Mária Demokratikus opera és összművészet, Látványszínpad és oratórium fejezet, Színház, 1971. március) Molnár Gál Péter kritikus emlékezett arra, hogy nem kisebbíti a tervező érdemeit az sem, a számos méltató kritika, harsány üdvözlet mellett, hogy az eredeti földszelet-ötlet Nagy Elemér alkotása volt, aki az 1933-as Triennale di Milano alkalmával mutatta be színpadi makettjét, igaz megvalósításra sosem került előadásba (hivatkozás, Molnár Gál Péter, Színház, 1971. április). ICtlUíUt, <U*M.{Cc _-Ml^tCtlrUtJC tUc ICo4jr~, &â<Mj Vámos László rendező köszönő levele Forray Gábor tervezőnek, a földgömb szelettel, vetített képekkel ható, tág horizontú, egyedi látványvilágért, Ránki György Az ember tragédiája misztériumopera ősbemutatója után, Magyar Állami Operaház, 1970. Rendezte Vámos László. A levél magángyűjteményben. 93
