Turnai Tímea: Tisztelet az elődöknek. Forray Gábor tervező, modellkészítő iparművész és az Operaház látványvilága - Szcenika 5. (Budapest, 2018)

„Gyöngyvirágtól lombhullásig" Kulisszatitkok, recepciók, visszaemlékezések

S^omory György újságíró, a havonta megjelenő Turista című lap hasábjain jegyezte le az alkotó kertjének sajátos történetét, a fák, erdők, repülők és barkácsolás melletti virág szenvedélyét. Forray elbeszélései szerint egyik jó barátja, Márk Gergely a Kertészeti Kutató Intézetben dolgozott, a rózsarészleg vezetőjeként. Szülőföldjéről származó gyermekkori barátja, Szász Kálmán pedig a gyógynövényekkel ismertette meg hivatása révén. E két hatás alatt alakította ki budai házának kertjét: „a kiskertemben kétszáz tuja és huszonhárom fenyőféle van már. Az oregoni borókától a kanadai cédruson keresztül a mamut fenyőkig minden. Az európai cip­rust, ezt a fekete, felkiáltójelszerű kis fát is meghonosítottam tobozról. Az erőteljes malonyai tujának is megszedtem a magját, s három éve (1983) csináltam százhatvan kis palántát, amelyeket vendégeknek, bará­toknak osztok szét azzal a céllal, hogy ültessék el a maguk kertjében”. (Szomory György Beszélgetés Forray Gáborral, Turista, 1986. szeptember) Vámos Tásyló rendelő, kéziratos köszönő levélben fogalmazta meg gondolatait a tervező munkájáról, de Ránki György misztériumoperájá­nak színpadra állítását a Syínpad 1971. márciusi számában, Feuer Mária is hosszan méltatta: „Nézzük például a díszlet egyetlen állandó elemét, a földgolyó egyetlen szeletét ábrázoló színpadot. Ezen a domború felüle­ten mozognak a szereplők: a látványos tömegjelenetek viliódzó ember- csoportjai, itt énekelnek a szólisták, s ez alatt helyezkedik el az énekkar. Az énekesek és táncosok feladatát bizonyára nehezíti, s néhol a kórus hangját is elnyeli ez a játéktér, vizuális hatása mégis olyan telitalálat, amelyről kár lenne lemondani, s az öüet maga olyan lehetőségeket és gyakorlati megoldásokat kínál, amelyek az előadást gazdagítják... Kitű­nő, tehetséges segítőtársakra talált a díszlettervező, az ugyancsak prózai területről átrándult kosztümtervező, Vágó Nelly és a koreográfus Bar- kóczy Sándor személyében is. Kvartettjük leleményes, eleven ritmusú, képzőművészeti asszociációkban bővelkedő előadást produkált.” (Feuer Mária Demokratikus opera és összművészet, Látványszínpad és orató­rium fejezet, Színház, 1971. március) Molnár Gál Péter kritikus emlékezett arra, hogy nem kisebbíti a terve­ző érdemeit az sem, a számos méltató kritika, harsány üdvözlet mellett, hogy az eredeti földszelet-ötlet Nagy Elemér alkotása volt, aki az 1933-as Triennale di Milano alkalmával mutatta be színpadi makettjét, igaz meg­valósításra sosem került előadásba (hivatkozás, Molnár Gál Péter, Szín­ház, 1971. április). ICtlUíUt, <U*M.{Cc _-Ml^tCtlrUtJC tUc ICo4jr~, &â<Mj Vámos László rendező köszönő levele Forray Gábor tervezőnek, a földgömb szelettel, vetített képekkel ható, tág horizontú, egyedi látványvilágért, Ránki György Az ember tragédiája misztériumopera ősbemutatója után, Magyar Állami Operaház, 1970. Rendezte Vámos László. A levél magángyűjteményben. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom