Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Képleírás és keletkezéstörténet - Alexy Károly | Petőfi Sándor mellszobor | 1850
Alexy Petőfi-szobrának datálását nehezíti, hogy bár a talapzat hátoldalán a szignatúra felett ott a vélhetően saját kezűleg ráírt dátum: 1850. (Vayerné, 1959, 37-41.), életrajzi források szerint a szobrász ebben az évben még a königgrátzi fogolytáborban raboskodott (Pusztai, 1981, 34, 220.). Kiszabadulása után emigrációba ment, s onnan 1861-ben jött újra haza. Alexy feltehetően egy nagyobb méretű szobor kismintájának szánhatta e szobrot, amelynek elkészítését megakadályozta külföldi távolléte. Ismeretes ugyanakkor, hogy az 1850-es évek végén-1860- as évek elején Czélkuti Züllich Rudolf, Dunaiszky László, illetve a már sírkőkészítéssel foglalkozó Gerenday Károly is készített - szintén a Barabás-litográfiákra visszamenő - Petőfi- szoborportrékat. A büszt hátán az „Alekssi" forma szerepel. A művész nevét 1852-ig magyarosan, Alekszi-ként szignálta, és csak ezután használta a ma ismert névváltozatot. Mindezek alapján a kis szobor tehát 1952 előtt, valószínűleg 1850 körül készült, talán már az emigrációban. De mivel a szobor és Barabás-Tyroler 1846-os rajza között rendkívül erőteljes a rokonság, felmerülhet az is, hogy Alexy korábban, a negyvenes évek végén készült szobrát maga Barabás fejezte be 1850 körül, tehát egy-két évvel a költő tragikus eltűnése után, amikor még remélték, hogy Petőfi életben van, amikor még visszavárták. Megformálásában talán ezért nem látható még a későbbi, Petőfi alakját heroizáló kultusz-szobrok merevsége. Vayerné Zibolen Ágnes írja róla, „értéke abban is áll, hogy a kultusz alkotásaihoz képest igazi emberi arcot mutat" (Vayerné, 1959, 41.), vagyis a kutató úgy látta, a szobrász képes volt személyes ismeretségük közvetlen vizuális tapasztalatait beledolgozni az apró büsztbe. I KÉPLEÍRÁS 91 ARCpoetica
