Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Képleírás és keletkezéstörténet - Orlai Petrics Soma | Petőfi otthonában (I—II.) | 1848 körül és Petőfi Pesten 1848-ban | 1861 körül
PETŐFI OTTHONÁBAN (l-ll.) 1848 körül és PETŐFI PESTEN 1848-BAN 1861 körül Orlai Petries Soma A festmény három változatban készült el. A képek létrejöttének sorrendje viszonylag pontosan megállapítható. Mivel tudjuk, hogy Orlai először általában kis méretben komponált, feltételezhetjük, hogy elsőként a ma lappangó vagy elveszett képet, a Petőfi otthonában (l.)-et (kát. K) készíthette el. Ennek változata lehet az ovális keretbe foglalt mű, a Petőfi otthonában {II.) (kát. 23.), majd időrendi sorrendben a Petőfi Pesten 1848-ban következik (kát. 24.). Keletkezésük időpontjának megállapításához kevés támpontunk van, a festő nem említi őket feljegyzéseiben. Rózsa György véleménye szerint még Petőfi életében készülhettek (rózsa, 2000, 114-116.). Ez elképzelhető az első két, kevésbé reprezentatív mű esetében, a Petőfi Pesten 1848-ban című képen szereplő tárgyak azonban egyértelműen jelzik, hogy 1861 körüli kompozícióról van szó vagy arról, hogy tizenhárom évvel később Orlai újabb részleteket festett a képre (keserű, 1984, 18-19.). A három munka a téma azonossága ellenére rendkívül eltérő hangulatú és kivitelezésű. A kisméretű, csupán reprodukciókból ismert vázlat (kát. K) az íróasztala sarkánál álló Petőfit ábrázolja, aki bensőséges mozdulattal kulcsolja át kezeit az asztalon álló, gerincére támasztott könyvön. A helyszín és a beállítás mindhárom mű esetében azonos, ám Petőfi kartartása idővel megváltozik. A Petőfi otthonában (I.) című képen csak az egyik kéz fogja a könyvet, a harmadik verzióról (kát. 24.) pedig teljesen eltűnik ez a mozdulat: a költő karba tett kézzel áll, kimért, távolságot tartó, öntudatos, kissé dacos pózban. A Petőfi Pesten 1848-ban című képen a festő átrendezi a teljes szobát, felcseréli a zsúfolt könyvszekrény és az íróasztal pozícióját. A kompozíció átrendezésének az lehetett a célja, hogy teljességében mutathassa az asztalt, mint a költői alkotáshoz szükséges legszemélyesebb teret. Ezen és e fölött kapnak majd helyet azok a vizuális toposzok, melyek a Petőfi otthonában (II.) című képen - talán az ovális képkivágat szűkössége miatt - még nem szerepelnek. Az íróasztal tárgyai a korszak konvencionális írói attribútumai (tinta, toll, papír). A költő szellemi és érzelmi motivációjának ARCpoetica | KÉPLEÍRÁS 77
