Adrovitz Anna: ARC poetica. Petőfi Sándor életében készült képmásai (Budapest, 2012)
Képleírás és keletkezéstörténet - Törökfalvi Pap Zsigmond | Petőfi nagybányai látogatásáról készült rajzok | 1847
Az a tény, hogy Törökfalvi Pap egyedül Petőfi alakjára fordított figyelmet, következhetett egyszerűen kétéves, közeli barátságukból, de lehetett a már országosan ismert költőnek äBT.m szóló gesztus is. A verselgető festőt izgatta a modell sajátos, egyéni karaktere, több portrét is készített róla, amelyeket azonban csak szakirodalmi forrásokból ismerünk (Kerényi, 2008, 266.). Törökfalvi Pap Zsigmond a papírlap mindkét oldalát felhasználta: a hátlapon szintén vidám jelenet, egy kerti mulatság félbe maradt, vázlatos emléke látható, felirata „Kurizálás a zöldben". A mulatság színhelye a Nagybányához közeli Mária-ligeti sétálóhely, ahol május 25-én, a pünkösdi ünnep másnapján kint szórakozott szinte az egész város. A majálison Petőfi egy hölggyel táncol. A mozgó alakok mellett, jobb oldalt, három fej-ábrázolás látható, melyek közül kettő Petőfi-portrévázlat. A pár balján álló szakállas pincér - talán magának a festőnek az önarcképe, alakmása - vélhetően tálcát és péksüteményt tart a kezében (Várkonyi, 1957, 59.). A tollrajz alatt a figurához tartozó felirat áll a művész kézírásával: „A' pesti manüfactürökkel tökéletesen megvagyok elégedve [...] de ezt a glanczot - ebatta teremtette [...] ezt meg nem tudják neki adni!" E sorok és a kép összefüggése többféle, eltérő értelmezésre adhat lehetőséget, az sem zárható ki, hogy a rajz egyik szereplőjének szavait idézik. Egy bizonyos: az ellentétes stílusértékű, franciásan, németesen finomkodó „manüfactür, glancz" és az „ebadtta teremtette" szavak egymás mellé kerülése, kontrasztja nyelvi humor forrása. A rajzok összesen négy, vázlatos és elnagyolt Petőfi-profilképet tartalmaznak. Az arcélek alig értékelhetők, a fesztelen kikapcsolódást megörökítő könnyed, közvetlen stílusú, humoros rajz mégis izgalmas dokumentum. Petőfi 1847. május 25-ére datálta az eseményt, a grafika jobb alsó sarkában azonban „Bánya, július 847" olvasható. Tehát a rajz a kirándulás és a majális után két hónappal készült, mégis az életrajzi események hitelesítésének értékes adaléka (Rózsa, 2000, 108-110.). ARCpoetica KÉPLEIRÁS
