Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)
Kiállítás - Művek „az emberi kedély méhéből”
Kleist olvasója a tükörben és az ajtó mögött is önmagát pillantja meg: a testét, a vágyait, mindazt, amit az élet fenntarthatósága érdekében bezárt. És amint Kleist is a nagy kellemetlenkedők egyike volt, úgy ez a látás is kellemetlen: az ajtók és a tükrök mindennél erősebbek, nem törhetők össze és nem kerülhetők ki, a látás azonban, amit a végsőkig megnehezítenek, és az ígérkező látvány, amelyet oly vonzóvá tesznek, összetöri az embert. | schein gábor: ablakok, ajtók, kulcslyukak, 1999 Der Leser Kleists erblickt im Spiegel und auch hinter der Tür sich selbst: seinen Körper, seine Wünsche, all das, was er, um das Leben aufrechtzuerhalten, verschlossen hat. Und so wie Kleist einer der großen Unangenehmen war, so ist auch dieser Blick unangenehm: Die Türen und Spiegel sind stärker als alles andere, sie sind unzerbrechlich und unausweichlich, der Blick aber, den sie bis ins Letzte erschweren, und der zu erwartende Anblick, den sie so verlockend machen, zerbricht den Menschen. | gábor schein: fenster, Türen, Schlüssellöcher, 1999 BALRA: FEHÉR MIKLÓS DÍSZLETTERVE A HOMBURG HERCEGE 1980-AS vígszínházi előadásához, oszmi FENT BALRA: JELENETKÉP A HEILBRONNI KATICA 1974-ES KECSKEMÉTI ELŐADÁSÁBÓL, OSZMI FENT JOBBRA: JELENETKÉP A HOMBURG HERCEGE 1984-ES BEMUTATÓJÁBÓL A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁBAN LINKS: BÜHNENENTWURF VON MIKLÓS FEHÉR ZUR AUFFÜHRUNG VON PRINZ FRIEDRICH VON HOMBURG AM BUDAPESTER LUSTSPIELTHEATER (VÍGSZÍNHÁZ) 1980, OSZMI OBEN LINKS: SZENE AUS DER AUFFÜHRUNG DAS KÄTHCHEN VON HEILBRONN 1974 IN KECSKEMÉT, OSZMI OBEN RECHTS: SZENE AUS DER PREMIERE PRINZ FRIEDRICH VON HOMBURG AUFGEFÜHRT VOM SZIGLIGETI THEATER SZOLNOK 1984
