Török Dalma (szerk.): Heinrich von Kleist. Miért éppen Kleist? (Budapest, 2016)
Irodalmi parafrázisok - Hajnóczy Péter: A fűtő
IRODALMI PARAFRÁZISOK HAJNÓCZY PÉTER: A FŰTŐ (RÉSZLET) Heinrich von Kleistnek A főgépész Kolhász Mihály, harmincegy éves kazánfűtő, aki hét éve volt az ...-i gyár dolgozója, 197... szeptember 9-én, délelőtt tíz óra előtt öt perccel, miután jól hallhatóan kopogott a főgépész ajtaján, az irodába lépett, hogy átvegye a fél liter tejet, a „védőitalt”. A főgépész kissé zavart és sajnálkozást kifejező arccal közölte a fűtővel, hogy a „védőital további kiadását felsőbb utasításra megszüntették”; a kazánházat megtekintette az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa, aki a vizsgálat során megállapította, hogy az ...-i gyár kazánháza nem tartozik az „egészségre ártalmas vagy különösen ártalmas munkahelyek közé, s így a kazánfűtők számára a védőital kiadását a jövőben nem javasolhatja”. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet aláírta az üzemvezető főmérnök és a szakszervezeti bizalmi, tehát az ügy mindenképpen lezártnak tekinthető! Különösnek tartja, vonta fel a fűtő a szemöldökét, hogy milyen jogon születhetett egy „mindenképpen lezártnak tekinthető döntés” egy olyan ügyben, amelyet a közvetlenül érdekeltek, a fűtők meghallgatása nélkül, a hátuk mögött hoztak; valamint azt a körülményt, hogy a vizsgálat időpontjáig eltelt évek során miért kapta meg minden fűtő a napi fél liter tej védőitalt, és miért nem minősült az ...-i gyár kazánháza „az egészségre ártalmas vagy különösen ártalmas munkahelynek”. Ami a munkakörülményeket illeti - hét éve dolgozik a kazánházban gázban, porban és mocsokban, mint az első napon; tehát vagy jogtalanul kapta hét éven át a védőitalt, vagy a most lefolytatott vizsgálat alapján hozott döntés törvénysértő és jogtalan. Mivel e két lehetőséget megfelelő súlyú bizonyítékok híján képtelennek kell tartania, egyetlen, az értelem számára elfogadható magyarázat kínálkozik: mégpedig az, hogy tévedés 89
