Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
A megalkotott város - Nevető bábok
Fejét két tenyerébe takarta, s beásta magát az étlap csodái közé. Spenót, egymillió, mondta maga elé, kelkáposzta, hatszázezer, marhahús egymillió-nyolcszázezer. Fejét csóválta. A nagy szobrokra gondolt, melyek a német városok terein álltak, kémia, nehézipar, költők és expresszionizmus, mégis drága egy kissé ez a spenót. Kínlódva rágta száját, mert félt, hogy vigyorogni kezd. Dél volt és Európa ebédelt. Heteken át nem is jutott eszébe mindaz, ami körülötte történt, aztán pillanatokra látta s értette az egészet. A kínai tudósra gondolt, aki kétezer év múlva ásatás közben megtalálja s olvassa ezt a papiruszt, a német állomásvendéglő étlapját. Az európai kultúráról, hanyatlásáról és erkölcsi tartalmáról eltérhetnek a vélemények, gondolta most, de egy adag spenótért egymillió márka, túlzás. | Márai Sándor: Idegen emberek, 1930 Er hüllte seinen Kopf in beide Hände und grub sich ein in die Wunder der Speisenkarte. Spinat, eine Million, sagte er vor sich hin, Wirsingkohl, sechshunderttausend Mark, Rindfleisch, eine Million achthunderttausend Mark. Er schüttelte den Kopf. Er dachte an die grossen Denkmäler, die auf den Plätzen der deutschen Städte standen, Chemie, Schwerindustrie, Dichter und Expressionismus, doch ein bisschen teuer der Spinat. Gequält nagte er an seinen Lippen, denn er fürchtete, er würde anfangen zu grinsen. Es war Mittag, und Europa speiste. Wochenlang war ihm all das, was um ihn herum geschah, gar nicht in den Sinn gekommen, dann sah er es für Augenblicke und begriff das Ganze. Der chinesische Gelehrte fiel ihm ein, der in zweitausend Jahren bei Ausgrabungen diesen Papyrus finden und lesen würde, die Speisenkarte des deutschen Bahnhofrestaurants. Die Meinungen von der europäischen Kultur, von ihrem Verfall und sittlichen Gehalt mögen verschieden sein, dachte er jetzt, aber für eine Portion Spinat eine Million, ist übertrieben. | Sándor Márai: ...doch blieb er ein Fremder, 1930 JOBB OLDALON: FODOR LÁSZLÓ LEVELE SZEPESI MIKSÁNAK. BERLIN, 1922 RECHTS: BRIEF VON LÁSZLÓ FODOR AN MIKSA SZEPESI. BERLIN. 1922 38
