Török Dalma (szerk.): „Nekünk ma Berlin a Párizsunk”. Magyar írók Berlin-élménye, 1900-1933 (Budapest, 2007)
Olvasatok - Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Berlinben
december 25-i keltezésű számában jelentetett meg A berlini orosz kiállításhoz címmel, gazdag illusztrációs anyaggal, a Van Diemen Galériában szerzett élményeit és tapasztalatait - s ezzel voltaképp berlini útja legfőbb tanulságait is - a következőképp foglalta össze: „A kiállításon szereplő képzőművészeti ágak között kétségtelenül a festészet járt legelöl. Ezen a területen az oroszok kétségtelenül új erőt és új kultúrlehetőséget hoztak be Európába. És maguk előtt is festészetük mutatja az irányt, amerre haladniuk kell, hogy ideáljukhoz, az új emberi ideálhoz - a konstruktív életformához eljuthassunk. /És ők a jövő fiai./ Berlinben egymást eszik a kiállítások: formák tekergőznek és színek visítanak. És ebbe a tekervényes, cifra zavarba az oroszok újra elhozták a színek ősforrásait s a tisztaság és erő EGYENES VONALAT.” Kassák a kiállítás Liszickij borítólapjával megjelent katalógusát és az orosz művész 1922-ben Berlinben kiadott nevezetes könyvének, A két négyzet történetének dedikált példányát élete végéig megőrizte. Kassák berlini útjának másik fontos mozzanata a Ma 1922. november 21-én a Der Sturm helyiségében lezajlott irodalmi estje volt. Herwarth Waiden, a Der Sturm szerkesztője azzal, hogy a folyóirat helyiségét Kassákék rendelkezésére bocsátotta, a Ma-isták bemutatkozását egy csapásra érdekes és vonzó eseménnyé avatta. Az esten Kállai Ernő mondott bevezetőt német nyelven. Ezután magyar nyelvű műsor következett. Simon Jolán Schwitters, Huelsenbeck, Arp, és a Ma költőinek verseit adta elő. Kassák három versét és A ló meghal, a madarak kirepülnek című eposzának részletét olvasta fel. Az est fogadtatásáról a Bécsi Magyar Újság 1922. november 26-i számában a következőket olvashatjuk: „A Sturm helyiségét egészen megtöltötte a Berlinben élő fiatal magyarok soraiból egybegyűlt közönség, mely nagy tetszéssel fogadta az előadást, különösképpen K. Simon Jolán frappánsan ható recitációit. Azt a benyomást keltette a Ma-isták első berlini estélye, hogy a közönség, amely olvasva nehezen tud közel férkőzni a versek lényegéhez, azokat előadva teljes mértékben élvezni és értékelni tudja. A Ma első berlini kísérlete azt mutatja, hogy itt is szükség volna egy intenzívebb magyar kultúrpropagandára, mely a szétszóródottan élő és különböző politikai pártállású magyarokat egy közös művészi kultúrmunkára összefogja.” Kassák és Walden berlini találkozását követően a Ma és a Der Sturm kapcsolata még elevenebbé vált. Walden a Ma-isták iránti nagyrabecsülését és a szorosabb együttműködésre irányuló szándékát azzal is jelezte, hogy a Der Sturm 1922. novemberében, azaz Kassákék berlini tartózkodása idején esedékes új számát Kassák eredeti metszetével a címlapon jelentette meg. A Berlinben folytatott megbeszélések eredményeképp a Der Sturm vállalkozott Kassák német nyelvű verseskötetének kiadására. Az 1923. februárjában megjelent Ma-Buch - Gedichte von Ludwig Kassák című könyv Kassák I 920-1922-ben írott dadaista színezetű számozott verseit, A ló meghal, a madarak kirepülnek című eposzát és négy konstruktivista linóleummetszetét tartalmazta. Olyan műveket tett hozzáférhetővé a német olvasók számára, melyek jól érzékeltették a magyar és a német avantgarde közötti szellemi érintkezést s ugyanakkor a magyar mozgalom jellegzetességeit is. A verseket Gáspár Endre, Kassák közeli munkatársa fordította i 11
