Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Katalógus: Önarcképek, álarcok
Tudva van ott: mellyik nemes és hány véka vetést bír, [...] ezeknek Terjedetes faluit, pusztáit, mesgyehatárit, Völgyeit és hegyeit, vizeit, gazait, pocsolyáit, Erdőit, mezeit, nádréteit és legelőit, Malmait, amellyek kétszer vámolnak: először Míg zöld még a vetés, megye-meglimitálta vizökkel. Aztán majd szemül is molnár-szentelte fukákkal, Mindezeket nincsen ki e földön számba vehesse. Arany szalontai életének ekkori konkrét helyszíne a Csonka torony mellett álló ház, melyet aljegyzőként kap.7 Feszty Árpád képe (kát.40) omladozó, de még mindig masszív tömbként rajzolja le Nagyszalonta jelképét, talán vissza is vetítve egy korábbi állapotot, hiszen a rajz a 19. század utolsó évtizedében, Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben számára készült. Feszty a századvég ábrázolási kánonjának megfelelően a zivataros nemzeti múlt megrendítő mementója helyett szelíd melankóliával ábrázolja az ötszintes, tömör tornyot, ezt a zsánerszerű hatást erősíti a gémeskút, a vízhordó lány alakja.8 A torony a nagyság és a romlás, a hajdúvitézség és a Toldiak közös jelképe - versben emlékezik meg róla Arany és Petőfi,9 ez utóbbi rajza teszi vizuális emlékezethellyé. Nem véletlen, hogy a költő hagyatékát a városnak adományozó Arany László halála után itt rendezik be az Arany János nevét viselő, első múzeumot. Igazi életmódváltást a házasság, a családalapítás hozott Arany életébe. Önéletrajzírója szemérmesen árvának mondja10 a törvénytelen kapcsolatból született, rokonoknál nevelkedő Ercsey Juliannát, akivel talán már gyermekkoruktól ismerték egymást. Arany írásaiban csak ritkán emlegeti hozzá írott, a korai versekkel együtt megsemmisült szerelmes verseit: Kát. 42. Nyomatott öszhó* g-kén 1847 Ma S*8ioitt,a M Az eladónak Az eladó jószágnak Helység jegyzőkönyv Száma. Neve és lakása Személyes eí rása leírása Bélyege * '/trt •_/ ('/ ■M „ < ^ /1 fi ~ / / 7 * "v'*> JN 7// 86
