Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
A két tervet ezúttal az Akadémia épületében állították ki. Itt került sor egy újabb bizottsági ülésre, ahol a döntéshozók között Gerlóczy Károly, Henszlmann Imre, Zichy Antal, Hauszman Alajos, Ebner Lajos, Ybl Miklós, Pulszky Ferenc, Pasteiner Gyula is helyet kapott. Az 1888. október 1-én leadott emlékműtervek felett október 18-án hirdettek eredményt, mely ugyancsak Stróblnak kedvezett.25 Stróbl Alajos emlékműve Stróbl Alajos, Szondi két apródja (Magyar Nemzeti Galéria) Stróbl Alajos nyertes pályaműve Arany Jánost a mellékalakoktól elemelkedve ülő helyzetben ábrázolta, amint a költő bal kezével a kapcsos könyvet tartja. A mellékalakok közül Rozgonyi Piroska modelljének személye vitatott. Megoszlanak a vélemények arról, hogy azt a művész gróf Széchenyi Alice-ről, gróf Széchenyi István egyik unokájáról, vagy dr. Hugonnay Vilma grófnőről mintázta-e meg.26 Piroska esetében még az is felmerült a kritikában, hogy inkább közelít egy allegorikus alak ábrázolásához - Pasteiner Gyula ’’népies költészet jelképeként” aposztrofálja27 -, mint egy konkrét, Arany műveinek egyikéből átemelt szereplőhöz.28 Toldi esetében Stróbl sportos testalkata, jellegzetesen magyaros, bajuszos arca miatt először Pékár Gyulát kérte fel modellülésre, azonban az együttműködés nehézségei miatt más modell után kellett néznie. Justh Zsigmond szentetornyai birtokán aztán találkozott egy Toldinak alkalmas modellel, az ő portréját mintázta meg a készülő szoborhoz. A hős alakjához egy harmadik modellt is választott, a daliás testalkatú Porteleky László vívóbajnokot. A két mellékalak kicsinyített mását további megrendelésre 3-3 példányban elkészítette, melyből egy példányt az Arany családnak juttatott el.29 A megvalósult emlékmű csak részben tükrözi Stróbl eredeti elképzelését. Ezt bizonyítja az a több újságcikkben is említett szándék, miszerint a talapzatnak a múzeum épülete felé eső, csupaszon hagyott részét domborművekkel díszítette volna. A pályázat második fordulójának Stróblra vonatkozó egyetlen bírálata ugyanis az volt, hogy túlságosan üresen hagyta az emlékmű múzeum felé eső oldalát. Stróbl már a bírálat elhangzásakor vállalta, hogy az említett helyre Szondi két apródja témájú domborműveket tervez.30 Egy októberben megjelent cikkben arról számol be a tudósító, hogy a szobrász két lehetséges Szondi két apródja című mintát is készített az emlékműhöz.31 E tervek talán azonosak lehetnek a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria szoborgyűjteményében található Szondi két apródja-reliefekkel. Jóllehet a bronz példányon a „Liptóujvári Stróbl Alajos" felirat található, és a Liptóújvári előnevet csak 1913-tól használta a művész, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében őrzött eredeti gipszváltozaton az előtag elhagyásával szerepel a szignó.32 Talán nem elrugaszkodott az a felvetés, miszerint a bronzváltozat egy 426
