Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

50 Uo„ 113.

51 Koszorú, 1864. augusztus 7,142. = AJÖM XII, 150-151.

52 Szvoboda Dománszky, A Pesti Műegylet története, i. m„ 207.

63 Vasárnapi Újság, 1874/6, 91.

54 Vasárnapi Újság. 1880/43, 712.

55 Arany János Tompa Mihálynak, Pest, 1862. július 28. = AJÖM XVIII, 90.

56 Ez azért is különös, mivel 1856-ban, mikor Barabás Miklós megfestette Aranyt, a költő több ízben és többeknek is részletezte a kép születésének körülményeit. Vö. Arany János Kovács Jánosnak. Nagykőrös. 1856. szeptember 7. = AJÖM XVI, 759-760; Arany János Ercsey Sándornak, Nagykőrös, 1857. július 1. = AJÖM XVII, 75.

57 Arany János Hátrahagyott versei, [kiad. Arany László], Bp„ Ráth Mór, 1888 (Arany János hátrahagyott iratai és levelezése, I). 530.

58 Goda, I. m„ 27.

59 Szana, I. m„ 60.

60 Izsó Miklós Szily Kálmánnak, München, 1860. június 7. = Izsó, I. m„ 29.

61 Vasárnapi Újság. 1862/29, 345.

62 Szépirodalmi Figyelő. 1861. november 28., 60.

63 Szana, I. m„ 43.

64 Erre a történelmi időszakra nézve részletekbe menően lásd Szabad György, Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61), Bp., Akadémiai, 1967; Deák Ágnes, .mint toronyból a bakter': Arany János folyóiratai

,nemzeti és társadalmi kérdések' erőterében = .Hazám tudósi, könyvet nagy nevének!", i. m., 154.

65 Izsó Miklós Terhes Barnának, Pest, 1864. november 8. = Izsó, /. m„ 63.

66 Egressy Gábor színészről van szó. Eötvös portréja eredetiben nem, csak másolatban maradt fenn. Vö. Izsó Miklós Bosnyák Lászlónak. Pest, 1862. augusztus 21. = Izsó. I. m„ 51; Goda, I. m„ 95.

67 Izsó Miklós Bosnyák Lászlónak, Pest, 1862. december 12. = Uo„ 54-55.

68 Az Ország Tükre, 1863. január 10., címlap, 14. A lap járt Aranyéknak, Arany Jánosné emlékezete szerint a költő kedvelte is. a cikk tehát bizonnyal nem kerülte el figyelmét. Vö. AJÖM XII, 358.

69 Uo„ 14.

70 Helyszíne a Társulat első kiállítóterme, a Nagyhíd, ma Deák Ferenc u. 9. A másik kiállított Izsó-mű a Juhász (Ülő juhász) című szobor volt.

71 Koszorú, 1863. szeptember 20., 281; szeptember 26., 305-306.

72 Koszorú. 1864. szeptember 25.. 310.

73 Vö. Lyka Károly. A táblabiró világ művészete: Magyar művészet 1800-1850, Bp„ Corvina, 1981, 65; Fülep Lajos. Magyar szobrászat (Magyar művészet II.), Nyugat, 1918/10. 805-821; Végvári Lajos. A magyar művészet a XIX. század második felében = A magyarországi művészet története I, főszerk. Fülep Lajos, szerk. Dercsényi Dezső - Zádor Anna, Bp., Corvina, 1970, 393-395; Keserű Katalin, A képzőművészet szerepének érzékelése

a nemzeti jelleg reprezentálásában = Forradalom után - kiegyezés előtt: A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában, szerk. Németh G. Béla, Bp., Gondolat, 1988, 230.

74 Arany János, A magyar nemzeti vers-idomról. Magyar Múzeum, kiad. Toldy Ferenc, 1856/IX, 481.

75 Ormós Zsigmond. Cornelius Péterről. Székfoglaló értekezlet, Akadémiai Értesítő 1861-62/3, 248.

76 .A csikós és a gulyás a földhöz kötött népben a szabad ember, ő a lelkek mélyén élő ősi szabadság ideálja, ő az atléta és a nép panathénéjében a parthenoni fríz lovasa, ő a pusztának az élet szabványos szintje fölé emelkedő mitikus alakja, amikor táncol, eleven művészi motívum és művész maga is. Ez az Európában immár egyedül álló valóság adta meg Izsónak a lehetőséget arra, hogy amikor a plasztikus problémát fölveti, a magyar etnikai ideálban oldja meg. Ez hozzátartozik az ő művészetének nemzeti jellegéhez a tisztán formai mellett, mint az európai közösségben és egyetemességben a magyar művészetnek az ő révén jutott sajátos küldetés kiegészítő része.' Fülep, I. m„ 818-819.

77 Fülep Lajos, Izsó Miklós. Művészettörténeti Értesítő, 1953/2,18. Ez az írás a Nyugatban megjelent szöveg variánsa, továbbírt változata.

78 Ormós Zsigmond. Adatok a művészet történetéhez, Pest, Pfeifer, 1859; Uő, Cornelius Péterről, i. m., 248.

79 Ormós Zsigmond, Gróf Széchenyi István emléke milyen legyen?. Koszorú, 1863. január 11., 25-29; január 18.. 50-53; január 25., 73-77; február 1„ 97-100; február 8., 121-125.

80 Greguss Ágost Arany Jánosnak, Pest, 1863. február 8. = AJÖM XVIII, 265.

81A Koszorú minden alkalmat megragadott arra, hogy folyamatosan az olvasó emlékezetében tartsa Izsót, egy ízben hírt adva például arról, hogy a művész elkészítette „Bernáth Gáspár az ország régi humoristájának gypszöntetű szobrát', majd a következő számban pár sorban közzétették az író-modell humoros véleményét is a műről: Koszorú. 1864,december 11., 575; Koszorú, 1864. december 18., 599.

416