Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Tanulmányok: Város és művészet

Csupa tiszta arany, melynek nincs salakja, Szellemed bányája ingyen osztogatja,

S ki magad Arany bár: élsz munkálsz szegényen, Királyhoz méltó nagy kincset nyujtsz szerényen.77

Valójában tehát a költő életében elvétették annak lehetőséget, hogy másik arcát megismerhessék, így a kortárs irodalomértés egyik derűs feladata e görbe tükörbe is beletekinteni.

1A karikatúrák .olyan területeket tesznek hozzáférhetővé, amelyek máshonnan indulva alig-alig megközelíthetőek." Buzinkay Géza, Borsszem Jankó és társai: Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében.

Bp„ Corvina, 1983, 5.

2 Vö. Gottfried Boehm, A képleírás: A kép és a nyelv határairól, ford. Rózsahegyi Edit = Narratívák 1: Képleírás, képi elbeszélés, szerk. Thomka Beáta, Bp„ Kijárat, 1998,19-36.

3 Buzinkay, I. m„ 115.

4 Tarjányi Eszter, Arany János és a parodisztikus hagyomány. Bp„ Universitas, 2013, 7.

5 Vaderna Gábor, Dallal vagyok tele: Arany János Vojtina verseinek utóélete, Irodalomismeret, 2017/4, 99.

6 Milbacher Róbert, Czigányióda. avagy a magyar irodalmi kánon esete a Toldival meg A nagyidai cigányokkal,

Élet és Irodalom, 2017. augusztus 25., 13.

7 A publikált sajtótermékek, albumok, különnyomatok mellett a műkedvelők által egyfajta köztes nyilvánosság számára készített (vagyis bizonyos körökben közkézen forgó, így ismertté váló) élcrajzainak vizsgálata sem történt meg. A számos feltáratlan anyagból itt most egyet emelek ki: Ivánka Imre honvédezredes forrásértékkel bíró, kiváló karikatúra-albuma például ismeretlen. Az 1848/49-es szabadságharc egyik meghatározó tisztje 1848 őszén fogságba esett, königgrätzi raboskodása idején rajzolt torzképei nemcsak hadtörténeti, történészi, hanem a hazai karikatúra műfajának szempontjából is rendkívül figyelemreméltóak: Ivánka Imre, Album von Königgräz, ELTE Egyetemi Könyvtár, G 538.

8 AJÖM Vili, 365-366.

9 A karikatúra elsőre illékonynak, efemernek tűnő formavilága természetesen magában hordozza egy műalkotás örökkévalóságának lehetőségét is: .A valódi karikatúrák közé tartozó alkotásokban az ellenséges vonás kimerül

a portré megváltoztatásának folyamatában, mely így a kép terében, esztétikai szférájában marad, E szféra a karikatúra sajátos módszerét jelöli ki. A művész kifejezőeszközének köszönhetően az alkotás a művészi médiumon keresztül változik meg: a képileg értelmezett ember esetében tehát csupán az interpretáció tartalmaz kritikát és agressziót.'

E. H. Gombrich, Ernst Kris, The Principles of Caricature, British Journal of Medical Psychology, 1938, 319-342.

10 Vö. Buzinkay Géza, A politikai karikatúra és a magyar történelem - Vándorútok - Múzeumi örökség: Tanulmányok Bodó Sándor tiszteletére, 60. születésnapja alkalmából, szerk. Viga Gyula, Holló Szilvia Andrea, Cs. Schwalm Edit,

Bp„ Archaeolingua, 2003, 541-543.

11 A néhány ókori időkből fennmaradt rajz, mozaik - melyek a felnagyított, eltorzított vonású, állati jegyekkel rendelkező maszkokról (hogy messziről is egyértelműen lehessen kódolni őket) készültek - a torzkép-műfaj első állomásának tekinthető. Hasonlóan azokhoz a Phylax-vázákhoz, melyek szintén burleszk drámák jeleneteit ábrázolják. Edward Lucie-Smith, The art of caricature, London, Orbis Publishing, 1981, 26.

'2 Uo„ 78.

13 Greguss Ágost, A torzképről, A Kisfaludy-Társaság Évlapjai: 1865-1867, Pest, Athenaeum, 1869,129-130.

14 AJÖM VIII, 374.

15 Arany János képzőművészeti ismereteiről általában is csak elszórt megjegyzésekből informálódhatunk,

a váratlanul felbukkanó kiszólások tulajdonképpen csak további kérdéseket vetnek fel, például, hogy világutazó fia, Arany László milyen képzőművészeti alkotásokkal ismertethette meg? Arany János ironikusan írja nagykőrösi új lakhelyük konyhájáról: .Raphael és Ticián festvényei helyett (...) lábasok, fedők és vágódeszkák ékes rendben függenek". Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1852. december 1. = AJÖM XVI, 124. Privát szféráján túllépve akadémiai évei alatt számos képzőművészeti kérdéssel találkozott, olyan nagyívű programmal is, mint a palota építését követő belső díszítés ügye: például a kis terem falainak dekorációja hazai tájképekkel, dús színezetű nagy festményekkel, az ülésterem díszítése (.Széchenyi István grófnak és Kazinczynak mellszobrai, meg nem felelő

384