Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
dobja a ládás szekérbe, s viszi nyúzni. Mentovics a dróthurkot, mellyel a kutyamanipuláció történik, a kecskeméti deputatusok [képviselők] kezébe adja, kik kerülgetik a mi gimnáziumunkat, aláírva: »a kecskemétiek professzort fogdosnak" stb. - Ily jó kedély igen nagy jótétemény volt ránk, melankolikus emberekre nézve 52 A torzképek hosszas leírásai egyúttal arra is rámutathatnak, hogy mely műfaji vonásokat emelte ki a költő, „Arany a Mentovich által szerkesztett Charivarival szemben egy Contra Charivarit szerkesztett, amit meg ő maga írt s rajzolt, s melynek minden száma Mentovichot élceli.” Miután a 19. század végéről származik az egyetlen autentikus leírás Arany karikatúráiról, szükségszerűnek tűnik e régi, a költő torzképeiről azonban egyedüli forrásközlést itt feleleveníteni: Az első szám aláírása: .Krakkó ostroma' s egy kis váracska áll a képen, s ettől nem messze Mentovich hason fekszik, háttal fordulva a váracska felé. Krakkó egy kis erdélyi falu volt, Alsó-Fehér megyében, Gyulafehérvárhoz nem nagyon messze, Mentovich többször elbeszélte tanártársainak, hogy mint vett ő részt a forradalomban a Krakkó körül folyt csatározásokban. Ugyanerre vonatkozik a Contra Charivari 2-ik száma, melynek aláírása: .A krakkói diadal: Utánam vitézek!" S Mentovichot ábrázolja, amint kardját s puskáját eldobva menekül, s eközben fejéről csákója és parókája is leesik. A 3-ik szám aláírása: „Obstupati steteruntque comae [haja égnek áll a félelemtől]", s Mentovichot úgy ábrázolja, amint két társával ferblizik, s a nagy csodálkozástól hajszálai égnek állanak, amiben azaz éle, hogy Mentovich egészen kopasz volt és parókát nem viselt. A 4-ik száma aláírása: .Legjobb az egyenes út’, s a képen Mentovich az iskola kerítésén mászik át. Ennek az volt a története, hogy egyszer Mentovcih az iskolai órák bevégezte után még jó darabig időzött a fizikai szertárban. Mikor haza akart menni, akkor vette észre, hogy az iskola nagy vas külön ajtaja be van zárva. Az iskolaszolga nem volt ott, s hasztalan zörgetett, végre is nem tehetett mást, minthogy átmászott a kerítésen az Aranyék udvarába, akik meglepetve látták a szokatlan úton érkező vendéget. A 7-ik szám aláírása: „A két vadász (Mentovich elnevezése magok között) fegyver engedélyért folyamodik", s azt ábrázolja, amint Mentovich egy díványon ül a zsandár neje mellett, s annak éppen kezet csókol. A 8-ik száma aláírása: „A fegyverengedélyhez szükséges varjú fejek beszerzése". A képen Mentovich egy fa alatt áll, s bár feje fölött sok varjú röpköd, puskája a fához van támasztva, s több gyerektől vásárolja a döglött varjúkat.53 Arany Contra Charivariját Szilágyi Sándor őrizte meg, akinek hagyatéka az Egyetemi Könyvtárba került, ebben ma már nem találhatók meg a rajzok.54 Feltételezhető azonban, hogy e roppant különleges forrásanyag nem semmisült meg, hanem különböző könyvtári, múzeumi anyagok áthelyezése, beolvasztása, átcsoportosítása folytán lappang, előkerülése pedig valódi szenzáció volna, hiszen már e szöveges körbeírás is érzékelteti, hogy a műfajjal remekül bánhatott a költő. A karikatúra ihlető szerepére természetesen Arany alkalmi költészetében is találunk példát, akadémiai papírszeleteinek egy része torzképekre adott válaszreakcióként született. 379
