Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
i Arany János különböző akadémiai aláírásai állandó bizottságai is igénybe vették, sőt néha régi kódexeket és kéziratokat is kellett másolnia. 1869-ben ráadásul elhunyt Sasku főjavítnok, akinek helyét anyagi okok miatt nem tölthették be. Feladatait ezért a javítnokok - Mészáros és a nevét ekkor már Egervárira magyarosító Potemkin - valamint Takács végezték. Az Akadémia 1870-es átszervezése után az új Alapszabály a főtitkár mellé egy segédet is rendelt;76Arany erre a posztra Takácsot léptette elő, míg az ő könyvekkel kapcsolatos addigi feladataira írnoki pozícióban Szentes Károlyt alkalmazta, akinek hivatalos kinevezésére csak 1872. január 1-jén került sor.77 Az iroda két osztályát és a könyvraktárát ezt követően Takács felügyelte, a főjavítnoki pozíció pedig a költségvetés szűkössége miatt továbbra is betöltetlen maradt. A főjavítnok feladatait a javítnokok látták el, fizetésén pedig Szentessel osztoztak. 1870-től Ring írnok feladatai is megszaporodtak, ezentúl az osztálytitkári másolatokat is neki kellett elkészítenie, valamint a postai és egyéb apró költségek számadását vezetnie.78 Az 1870-es átszervezés után viszont az Akadémia osztályai kaptak egy-egy osztálytitkárt Gyulai Pál, Rónay Jácint és Szabó József személyében, míg a főtitkári segéd 1870. január 29-től hivatalosan is Takács lett.79 Az osztálytitkárok jelentősen csökkentették az Aranyra nehezedő terheket, hiszen ezt követően ők lettek az osztályok előadói, az osztályelnök megbízottjaiként gondoskodtak az osztályértekezletek összehívásáról, szerkesztették ezek jegyzőkönyveit, melyeket a főtitkárhoz küldtek, hogy ő a szükséges számban leírassa azokat. Az osztálytitkárok hajtották végre az osztályülések határozatait, gondoskodtak tudományos előadásokról e gyűlésekre, emellett ők szerkesztették az osztályok tudósításait, értesítőit és egyéb kiadványait. Iktatókönyvet vittek a főtitkár által hozzájuk áttett hivatalos iratokról és beadványokról, valamint kiadókönyvet az általuk kiadott irományokról és az osztálybeli levelezésről. Az egyenesen az osztályhoz érkezett beadványokat pedig közölték a főtitkári hivatallal, hogy ott iktathassák azokat.80 A titoknokot akadályoztatása esetén az Akadémia Alapszabályzatának 19. §-a értelmében a jegyző helyettesítette, aki ekkor a levéltárra is felügyelt.81 A Szalay László halála és Arany hivatalba lépése közötti időszakban például az akkori jegyző, Csengery Antal látta el a titoknoki feladatokat,82aki később Aranyt is helyettesítette távollétében.83Csengery azonban 1866 novemberében közéleti elfoglaltságára hivatkozva leköszönt,84emiatt egy ideig Arany látta el a jegyzői feladatokat is.851867. január 30-tól Rónay Jácint töltötte be ezt a posztot egészen 1870-ig, mikor a jegyzői pozíció megszűnt,86és Rónay saját osztályának titkára lett.87 Eötvös József akadémiai elnök időközben könnyíteni kívánt Arany helyzetén, és minden formális feladatot a jegyzőnek kívánt átadatni. Arany azonban a hivatali ügyek természetének ismeretében nem remélte, hogy ez megvalósul,88 és ebben nem is tévedett. Titoknokká választását csak vonakodva, anyagi okokra hivatkozva fogadta el, és azt tervezte, hogy egzisztenciális viszonyai megszilárdulása után visszaköltözik szülőfalujába, Nagyszalontára,89ahol akkor lánya is élt férjével, Szél Kálmán tiszteletessel.90A korábban betöltött hivatali pozícióinak köszönhetően tisztában volt a hivatali munka lélektelenségével, ráadásul fizetése sem volt a korban magasnak mondható, mindössze 1200 forintot kapott egy évre.91 Elkeseredését növelte, hogy az új akadémiai épületben kialakított titoknoki szállást az intézmény bérbe adta, Aranynak pedig szerényebb szállás, vagy évi 800 forintnyi házbér között kellett választania.92Ő az utóbbit, és a napi fél mérföld sétát választotta korábbi 359
