Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
fel Arisztophanész összes komédiájának lefordítására.70 A költő elfogadta a felajánlást, és letisztázta a már korábban elkészített fordításait, melyekért a jutalmat végül 1878-ban kapta meg.7' Arany, az intézmény titoknoka Arany János 1865-1869 között titoknoki, majd 1870-1877 között főtitkári minőségben segítette az MTA munkáját. A két tisztség lényegében megegyezett; a titoknok megnevezést 1870-ben főtitkárra változtatták. Arany 1865. január 26-i titoknoki megválasztását követően hivatalát már másnap átvette, míg főtitkárrá az 1870. január 17-i elnökválasztó elegyes ülésben választották.72 A költő ez idő tájt az Akadémia mindenkori elnöke és másodelnöke után a harmadik legfontosabb pozíciót töltötte be; az ő hatáskörébe tartozott a hivatal ügyeinek intézése. Ennek megfelelően maga alakította ki titoknokságának szerteágazó munkakörét, felbontotta a napi postát, iktatta a beérkező leveleket, melyekre - a szokásos belső munkarendnek megfelelő eljárást követően - megfogalmazta a választ, amit azután vagy ő, vagy az elnök írt alá. Emellett értesítette a tagokat az akadémiai ülések várható időpontjáról, bejegyezte az egyes üléseken tartandó előadásokat, valamint vezette ezen ülések jegyzőkönyveit. Szerkesztette továbbá az Akadémia folyóiratait - az Akadémiai Értesítőt, az Akadémiai Almanachot és az Akadémiai Értekezéseket - ráadásul ő intézte az intézmény egyéb kiadványainak ügyeit is, valamint ő írta az Akadémiától független folyóiratokba az intézmény tudósításait és hirdetéseit. A titoknok hatáskörébe tartozott az Akadémia kezelésében lévő pályázatok ügyeinek intézése és az Igazgató Tanács határozatainak végrehajtása is; az utóbbiakkal kapcsolatos ügyintézés körébe tartozott a kifizetésekről történő intézkedés, a szükséges pénzösszegek utalványozása is. Ő küldte szét továbbá az újonnan megválasztott akadémiai tagok okleveleit, és az elhunyt tagok halálát is ő jelentette be a soron következő ülésen. Aranynak ezeken az állandó titoknoki kötelezettségeken túl időről-időre egyéb rendhagyó, az intézmény mindennapi életének alakulásából, fejlődéséből fakadó feladatoknak is eleget kellett tennie, például 1865-ben jórészt ő intézte az új akadémiai épület felavatásával kapcsolatos ügyeket is. Arany tehát csaknem másfél évtizeden keresztül látott el fontos tudományszervezési feladatokat. Az Akadémia Alapszabályai értelmében a közvetlenül a titoknok alá rendelt és Arany által újjászervezett titoknoki hivatal révén a költőnek jelentős segédszemélyzet állt rendelkezésére.73 E hivatal munkatársainak névsorát az Akadémiai Almanach évente közölte,74bővebb információkat a szervezetről a hivatali iratokból nyerhetünk. Az 1865-ben rendezett hivatal egy javítnoki és egy írnoki osztályból tevődött össze, összesen öt munkatárssal és egy hivatali szolgával. A javítnoki osztály a nyomdai revíziót teljesítő és a javítnoki könyveket író Sasku Károly főjavítnok mellett a folyóiratok és könyvek korrigálását végző javítókból - Potemkin Ödön, Mészáros Péter - állt. Az írnoki osztályban pedig a könyvraktár kezelését és a könyvek szétküldését végző Takács István kiadó és Ring Adorján írnok tevékenykedett.75 A hivatal munkatársai azonban túl voltak terhelve. Takácsot említett feladatai annyira lefoglalták, hogy az iktató és kiadó munkák egy részét Arany végezte helyette. Ring Adorján írnokot pedig a titoknoki hivatal mellett a pénztárnok, az ügyész, az Akadémiai Könyvtár és az Akadémia 357
