Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Tanulmányok: Város és művészet
Sándor főherceg 1795-ös halála után Habsburg József nádor (József Antal főherceg, 1776-1847) fejezte be az egyszerű, a ferences kolostor romjainak támaszkodó nyári lak építését, és az egész szigetet az újabb ízlés szerinti angolkertté változtatta át. Művelődés- és várostörténeti oldalról a nádor kiemelkedő szerepe már ismert. Az alábbi sorok nyomatékosítsák kertművészeti (mai kifejezéssel élve kerttervezői, tájépítészeti) tehetségét, amelyet a legtöbb 19. századi forrás is a legnagyobb elismeréssel jellemez: A fáradhatatlan hazafi országos foglalkozásai közepeit csakugyan e sziget lön legkedvesebb kirándulóhelye. Üres perczeiben menekülvén [...], itt mint szenvedélyes kertész tűnt föl - kés- és fűrészszel kezében, nyesegette, tisztogatta fáit, oltott és gyomlált; szóval itt érezte a Horácz által olly szépen ábrázolt boldogságot egész mélyében.4 József nádor „még fiatal korából ismerte Josef Tost bécsi udvari és császári főkertészt, akit 1795-ben látogatásra hív Budára és szakmai tanácsokat kér a sziget parkosítására; majd 1808-ban 4 fia közül 3 Budára jön, és az akkor 20 éves Tost Károly a nádor mellett főkertészeti teendők ellátásra kap megbízást.”5A sziget tündérkertje kettőjük szoros együttműködésének édeni gyümölcse. Osváth Gyula 20. század eleji lelkes leírása is arra utal, hogy József nádornak mily fontos volt e kert kiépítése: József nádor fogta művelés alá e letarolt paradicsomi száraz földet. Víz árja öntötte el ezt akkor iszappal, szél behordta szeméttel, kúszó növény bevonta utait, de a természet remek szépsége iránt fogékony palatínusunk jó és szelíd lelkületének jeléül saját kezűleg is oltotta nyesegette és ültette a fákat és virágokat.6 A Margitsziget természetes ártéri vegetációja, a koros és monumentális fűzfák, nyárfák (topolyok) kitűnő téri tömegeket adtak a kerti kompozícióhoz, megteremtve a zártabb, sötétebb térhatároló érzeteket is, mégis sokhelyütt túlnőttek, így neki is álltak a berczeli fejszések, amely ellen sokan felemelték hangjukat, majd felvilágosítást kaptak Alcsúthról: Dehogy pusztítják azt a szép helyet; ellenkezőleg elkezdték rendezni, pompás park lesz belőle, csak az utaknak nyitnak helyet, azért vágják a fákat. Vágják és ültetnek is. Mert a sziget vadon volt, rendetlen és elhagyatott. Hanem szép, mint minden, a mi természetes. Növényzete búján tenyészett, kellő gondban azonban nem részesült.7 A nádor különösen hódolt a platán szépségének, amelyből többet is ültetett. Egyik olaszországi útjáról hozott tarkalevelű példányt a nyaraló előtt ültette el 1828-ban, de a '38-as árvíz derékba törte, majd egyenletesen tőből levágatta, de a fa újult erővel hétágra hajtott szép új törzseket, amelyet a nádor Hét testvérnek nevezett el és nagyon szeretett alatta üldögélni. 1882-ben villám csapott bele és a kedves történelmi fa elkezdett pusztulni, ezért három törzsét eltávolították, hogy a többi négy ágat meg lehessen menteni.8 337
