Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
portréja illusztrálja, a Rendületlenül és az Őszikék olvasható az oldal közepén - ugyanezen a napon jelenik meg a Magyar Nemzet moszkvai tudósítójának lelkendező filmkritikája a Szállnak a darvak, „az új határkő" bemutatójáról: Kulcsár István, Nagy jelentőségű szovjet film, Magyar Nemzet, 1957. október 22., 7. 41A mi Arany Jánosunk, Népszabadság, 1957. október 20.. 4. Alig egy hónappal korábban zajlik egy zajos vita Hatvány Lajos így élt Petőfi című ötkötetes müvéről Sőtér István vezetésével: Vita Hatvány .Petőfijéről' a Kossuth Klubban, Magyar Nemzet, 1957. szeptember 26., 5. 42 Ötezren jelentkeztek az Arany János szavalóestre Tolna megyében, amelyet a megyei népfront az Arany János évforduló alkalmából rendez, Népszabadság, 1957. december 7.8: Arany János szavalóverseny Pécsett, Magyar Nemzet, 1957. december 19., 7. 43 „Az Akadémiai Kiadó Arany János és az Akadémia című művét és Arany János monográfiáját, a Képzőművészeti Kiadó A Fülemile illusztrált kiadását jelenteti meg, a Magvető Kiadó Szemző Piroska Arany János napjai című művét adta közre. A Szabó Ervin Könyvtár Arany János Budapestje címmel kiadványt készített. Szemző Piroska kitűnő könyve minden elődjéhez képest is úttörő. Olyan Arany-naplót ad, amelyet túlnyomórészt Arany szavaiból állít össze. A szerző a háttérben marad s csak összekötő szövegekre, hézagok kitöltésére vállalkozik." Scheiber Sándor, D. Szemző Piroska, Arany János napjai. Irodalomtörténeti Közlemények, 1959/4, 467; lásd még Gábor István, Ha Arany János naplót vezetett volna, Magyar Nemzet, 1957. szeptember 21., 7. 44 Népszabadság, 1957. június 28., 4. 45 Petőfi és Arany művei - eszperantó nyelven, Népszabadság, 1957. április 26., 4: Mind több magyar irodalmi mű kerül a cseh olvasók kezébe, Népszabadság, 1957. november 9., 7. 46 Kodály-kórusművek felvételeivel együtt hangzik el egy műsoros esten: Napló, Magyar Nemzet, 1957. november 14., 7. 47 Hol álljon Arany János szobra?. Népszabadság, 1957. augusztus 16.. 9; „Debrecenben október 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor avatják fel Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas kiváló művész Arany János- mellszobrát. A központi ünnepség este 7 órakor lesz az Arany Bika Szállóban levő művelődési otthonban. Ünnepi beszédet mond dr. Bartha János egyetemi tanár, az emlékbizottság tagja.” Ma nyílik meg az Arany János emlékkiállítás, Ünnepségek Arany János halálának 75. évfordulója alkalmából, Népszabadság, 1957. október 19., 3. „Debrecenben már régebben széleskörű mozgalom indult, hogy a városban szobor emlékeztessen a nagy költőre, így készült el Arany János bronzba öntött mellszobra, amelyet vasárnap délelőtt a debreceni Nagyerdő parkjában, több mint 2000 érdeklődő előtt avattak fel. Erre az alkalomra Debrecenbe érkezett Eugen Jebeleanu, a Román Népköztársaság állami díjas költője, Florica Jebeleanu román grafikusművésznő, és Danielisz Endre, a nagyszalontai Arany Múzeum igazgatója." Nagy költőnkre emlékezünk, Ünnepségek Arany János halálának 75. évfordulóján, Népszabadság, 1957. október 22., 8. 48 Arany János-emlékünnepséget rendeznek Nyíregyházán október 30-án, Népszabadság, 1957. október 15., 8. 49 Népszabadság, 1957. szeptember 1., 6. Az őszi évforduló összefoglalója: Felavatták Arany János szobrát Debrecenben, Magyar Nemzet, 1957. október 22., 4. 50 sz. j„ Nem fér el több könyv és kézirat az Országos Széchényi Könyvtár polcain. Magyar Nemzet, 1957. december 4„ 7. 51 Népszabadság, 1957. augusztus 30., 8. 52 Nagy költőnkre emlékezünk, Ünnepségek Arany János halálának 75. évfordulóján, Népszabadság, 1957. október 22., 8: Arany-emlékkiállítás nyílik Debrecenben, Népszabadság, 1957. október 26., 8: Napló, Magyar Nemzet. 1957. december 18., 8; Arany János emlékkiállítás nyílt Leningrádban, Népszabadság, 1957. október 23.. 8. 53 „Nem tagadható, hogy Arany morális szemlélete kiszorítja azokat a szociális célzatokat, melyek 48 előtt fontos szerepet nyertek műveiben. De ebben nem kell föltétlenül hátrálást vagy éppen menekülést látnunk. A tényleges korviszonyok között, a morális ráhatás, az erkölcsi megjavítás, a kötelességek és felelősségek tudatosítása, a könnyelműség, a délibábosság, a tunyaság bírálata, a mindinkább növekvő léhaság és cinizmus ostorozása, az egész nép erkölcsi tartásának óvása, a népet, a nemzetet egyenként fenyegető züllés, hitetlenség, demoralizálódás távoltartása: mindez nem csekély, nem megvetendő eszmeiséget képez, s ami legalább ennyire fontos: a gyakorlatilag megvalósítható, sőt sürgető feladatok közé is tartozik a Bach-korszakban, és a kiegyezés után is." Sőtér, Arany János, i. m„ 41. 54 Harmincegy előadás a Tudományos Akadémia decemberi nagygyűlésén, Népszabadság, 1957. december 4„ 1. 55 A négyszázegyedik tanév, Népszabadság, 1957. szeptember 1., 1-2: Prukner Pál, .Hej Nagy-Kőrös híres város!' Ünnepre készül Nagykőrös népe, Magyar Ifjúság, 1957. szeptember 14., 4. 66 „Az emlékest és az azt követő bál a ballagás nagy napjának betetőzése volt. Szombaton délelőtt az iskola 303
