Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
A múzeum nem az események helyszíneként vagy rendezvények szervezőjeként, hanem a kiállítások, kiadványok létrehozói között jelenik meg. Az Irodalmi Színpad Arany-estet, a Petőfi Irodalmi Múzeum - a Károlyi palotában - Arany-kiállítást rendez. Az Akadémiai Kiadó megjelenteti az Arany János kritikai kiadás új kötetét, a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany-képeskönyvet ad ki, ezenkívül több Arany-tanulmány, útinapló, megemlékezés és Arany-mű jelenik meg. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat Arany-diafilmet készít.68 Ez az első nyilvános említése az intézmény költözésének. Más forrásokból ismertek a politikai háttéralkuk, hogy „e változások nem függetlenek a személyektől; attól, hogy ki mit »kaphat«, ki mit »hozhat«”.69 Az új helyszín megszerzése voltaképpen a későbbi igazgatónak, az akkor a minisztérium múzeumi osztályán dolgozó Lakatos Lászlónak volt köszönhető. „Ő - mint irodalom iránt érdeklődő - minden követ megmozgatott ez ügyben; nagyon ügyesen tudott politizálni, jó kapcsolatai voltak Ortutay Gyulával, Darvas Józseffel, másokkal.’’70 A megnyitó előtti napon sajtófogadást tartanak az intézményben, ahol Horváth Márton igazgató köszöntője után Tolnai Gábor irodalomtörténész ismerteti az emlékbizottság munkáját, az év eseményeit, majd a tárlat rendezői közül Keresztury Dezső beszél a tárlat előkészületeiről.71 A megnyitóról az esemény napján tudósított a párt központi napilapja.72 Október 19-én, déli 12 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeum (volt Károlyi-palota) termeiben nyílik meg az Arany emlékkiállítás, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Tudományos Akadémia, a Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum rendez. A kiállítást Fodor József Kossuth-díjas költő nyitja meg. A kiállítás rendezéséhez nagy segítséget nyújtott a Román Népköztársaság, amely a Nagyszalontán őrzött legfontosabb tárgyakat rendelkezésünkre bocsátotta, például Arany János íróasztalát, karosszékét, pipatóriumát, Barabás Miklós festményét Aranyról, s más tárgyakat. A kiállítás első terme Arany ifjúságát, második terme a szabadságharc és a nagykőrösi évek korszakát, a harmadik terem a költő akadémiai éveit, szigeti magányának korát, életének utolsó éveit mutatja be. Az előcsarnokban helyeztek el a költővel és műveivel kapcsolatos képzőművészeti anyagot. A kiállítás zöme kézirat, könyv és illusztráció. [...] Az ünnepélyes megnyitón részt vett Mihályi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes. [...] ezután végigjárták a kiállítás termeit. A falakon a nagy költőt ábrázoló képek, festmények mellett neves művészek illusztrációi sorakoznak -, egy-egy jelenetet örökítve meg a nagyszerű balladákból. Az üvegvitrinek alatt kéziratok, könyvek, levelek sokasága, amelyeknek írói ma már irodalomtörténetünk nagy alakjai: Vörösmarty, Tompa és a többiek. Látható a kiállításon Arany János és Petőfi Sándor levélváltása is. A falak mellett időtől barnított bútordarabok - Arany János íróasztala, előtte ütött-kopott szék, egy teremmel odébb a nagy költő kerevete, tört vonalzó, régi mintákkal díszített hosszúszárú pipák és sok más értékes emlék látható. Az Arany János emlékkiállítást már az első napon sok érdeklődő tekintette meg.73 A Magyar Nemzet kritikusa jól érti a koncepciót, a térstruktúrát, színvonalasnak látja a kivitelezést - úgy értékeli, hogy „nagyjainkhoz méltó köntösben nyílt meg” a tárlat. „A kiállítás igazán példamutató módon kikeresi és híven bemutatja a sorsfordulókat és a fordulókat 285
