Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Rózsa falvi Zsuzsanna Az Országos Széchényi Könyvtárban található Arany János-kéziratokról Arany János fennmaradt kéziratos életművének, illetve hagyatékának nagy része a költő életpályájához és munkájához kapcsolódó települések gyűjteményeiben található. A legteljesebb kézirategyüttest a Magyar Tudományos Akadémia és Információs Központ Kézirattára őrzi, az Arany család birtokában lévő kéziratok egy jelentős részét - az életmű alapszövegeit - azonban Arany László végakarata értelmében özvegye, Szalay Gizella 1899-ben az Arany János élete szempontjából fontos helyszíneken működő emléktársaságoknak ajándékozta. Nagyszalontára, az Arany János Emlékmúzeum számára az ott lévő családi és szalontai vonatkozású anyagok mellé adta át a Murány ostroma és a Szentivánéji álom egyik kéziratos példányát, főként a tanári tevékenységgel kapcsolatos relikviákat kiegészítendő Nagykőrös kapta meg A nagyidat cigányok, a Katalin és a Szent László füvének autográfjait, a Debreceni Református Kollégiumba a Buda halálának egyik kéziratvariánsa került. A hagyaték utóéletét ismerve eme adományozó gesztus szerencsés döntésnek bizonyult, hisz az életmű fontos dokumentumait gondozó és kutató Voinovich Géza - aki egyúttal Szalay Gizella második férje is volt - szinte alig engedett betekintést a család birtokában maradt kéziratokba, melyek egy része a második világháborúban a Ménesi út 23-as szám alatt található családi villában egy bombatalálat következtében elpusztult.1 Az Országos Széchényi Könyvtár Arany-gyűjteményének kialakulása kissé eltér a fentiekben vázoltaktól, hisz az intézmény Arany személyéhez csak közvetetten kötődik. A napjainkra egy milliónál is több autográfot birtokló Kézirattárunk legbecsesebb 19. századi ereklyéit, a 7ö/d/-trilógia autográf-együttesét, a Buda halála impurumát, valamint a Daliás idők két fóliónyi töredékét azonban a fentiekhez hasonlóan Arany László özvegyétől, Szalay Gizellától kapta.2 A további, Arany vonatkozású kézirattári gyarapodás zöme a költő halálát követően nagyrészt vásárlás, kisebb részben ajándékozás révén történt. Az 1899. február 14-i adományozás mikéntjét, pontos adatait egy irattári dokumentum rögzíti. A hivatalos feljegyzés, az átadási jegyzőkönyv hitelesítője és a szövegkorpusz átvevője Fejérpataky László, aki ekkor a Nemzeti Könyvtár igazgató őre és egyetemi tanár volt. A kéziratokat Szalay Gizellától a Nemzeti Múzeum főigazgatója, Szalay Imre vette át, aki rögtön átadta azokat végső őrzési helyükre. Erről tanúskodnak az irat Fejérpataky által szignózott sorai is: „A mai napon méltóságod a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának három félbőr kötésben Arany János a Toldi, Toldi estéje, Toldi szerelme és a Buda halála című halhatatlan műveinek eredeti kéziratait méltóztatott átadni, melyet özvegy Arany Lászlóné, sz. Szalay Gizella úrhölgy férje kívánságának is megfelelni óhajtva, a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott.”3 Fejérpataky László nemcsak köszönetét mondott Szalay Imrének és az özvegynek azért, hogy a múzeum részeként működő könyvtár a kéziratot átveheti, hanem ígéretet is tett annak további megőrzésre, melynek az intézmény eleget is tett: a kéziratkorpuszokat változatlan formában őrizte meg. 252 Arany János megszólításai Petőfi Sándorhoz ^
