Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)
Archívumok: Arany János és a közgyűjtemények
Kat. 179. ► Mázi Béla Az Akadémiai Könyvtár kézirattárának Arany János-gyűjteménye Az Akadémiai Könyvtár Arany János-gyűjteményének katalógusát 1982-ben tette közzé Sátrán Györgyi, az ismert Arany-kutató.'A kötet többet is ad a címében ígértnél, ugyanis az Arany-kéziratokon kívül a költőre vonatkozó anyaggyűjtéseket, a Mikrofilmtár állományába tartozó, más nagy gyűjteményekből származó másolatokat is számba veszi. A szerző, bár az előszóban ismerteti az Arany-gyűjtemény létrejöttét, a katalógusban nem közöl információt a tételek származásáról. Az alábbi összefoglalás kiegészítése Sáfrán Györgyi munkájának, azzal a megszorítással, hogy kizárólag Arany János kéziratainak és azok közül is csak a jelentősebbeknek, az Akadémiai Könyvtár Kézirattára gyűjteményébe kerülésével foglalkozik. Arany János kéziratai két nagyobb tematikus csoportot alkotnak: versei, levelezése és Kisfaludy társasági működésének dokumentumai a törzsgyűjteményben, akadémiai titok- noki/főtitkári iratai a Magyar Tudományos Akadémia dokumentumait őrző Régi Akadémiai Levéltárban találhatók. Az Arany János-törzsgyűjtemény Arany László végakaratát teljesítve özvegye, Szalay Gizella minden olyan intézménybe juttatott Arany János-kéziratokat, ahol a költő megfordult, ahol jelentősebb hatások érték.21899-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta Arany Jánosnak írótársaival és barátaival folytatott levelezését, kiemelten említve Petőfi Sándor leveleit.3 Az Akadémia elnöke, Eötvös Loránd a tudós társaság „mély megilletődöttségét” tolmácsolta az ajándékért.4Az összesen 1331 levelet Jónás Károly (1852-1937), az Akadémia újságíróként is ismert gondnoka vette lajstromba, és az összeállítás megjelent az Akadémiai Értesítőben.5 A leveleket a Vegyes levelek 30. jelzet alatt helyezték el. Az, hogy közzétették a lajstromot és jelzettel látták el a levélgyűjteményt, mutatja, számoltak vele, hogy a nagyrészt publikálatlan leveleket kutatni fogják. Hamarosan - (1901-ben) - kérés is érkezett az MTA Irodalomtörténeti Bizottságától az Akadémia I. osztályához. Szeremley Barna, kisújszállási főgimnáziumi tanár az Arany-levelezés hozzáférhetőségéről érdeklődött. Az I. osztály titkára válaszában közölte, hogy Arany Lászlóné kijelentette: haláláig „a levelezés se ki nem adható, se fel nem használható, annál is inkább, mert férje a közérdekűeket a levélgyűjteményben már kiadta”.6Arany Lászlónétól származó írásos nyilatkozat nincs a Régi Akadémiai Levéltár iratai között, a levélgyűjtemény mindenesetre kikerült a kutatás látóköréből, a kézirattári vasládában helyezték el, ahol később az Arany-kéziratokat gyűjtötték össze, s egy idő után átnevezték „Arany-ládának”. Az 1920-as évek közepéig kellett várni a következő jelentős Arany-kéziratokra, amelyek szintén ajándékként érkeztek az Akadémiára. Lehr Albert (1844 - 1924) nyelvész, az MTA tiszteleti tagja 1920-ban kelt végrendeletében számos kéziratot hagyott az Akadémiára, 240
