Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

Margitszigeti részlet című olajképe (kát. 187) idézi meg. A pályája elején festőnek készülő művész, aki a Szépművészeti Múzeum építészeként közismert, festményeiben örök kísérletező maradt, számos műfajban alkotott, és a városon kívüli vidékeket örökítette meg az 1880-as évektől.29 A Kapcsos könyv mellé jól illeszkedik e ritkán látott Schickedanz- mű, hiszen azt az alkotó-típust idézi meg, mely nem a közönség, hanem a maga kedvtelésére alkot. Bár az Ősz/kék-ciklust végül maga a szerző készíti elő megjelenésre (hiszen a verseket letisztázva másolja a kötetbe, ceruzával megszámozza azokat, és maga veti fel a publikálás lehetőségét),30a kéziratos, ezért személyes, közvetlen, autográf forma mégis a legautentikusabb közege marad e zárt világú versfüzérnek. 31A kiállítás kiemelt, ritkán látható záródarabja épp ezért maga a Kapcsos könyv.

1 Erről lásd Vaderna Gábor, Dallal vagyok tele: Arany János Vojtina- verseinek utóélete. Irodalomismeret, 2017/4, 99-122.

2 Kosztolányi Dezső, Arany János = K. D„ Látjátok, feleim, s. a. r.

Réz Pál, Bp„ Szépirodalmi, 1976,144-145.

3 Akadémiai éves beszámolójában hírt ad az alábbi tervről: .Nov.

5-én Reitter Ferenc 1.1. székfoglalóul »Mértani és közgazdasági tanulmányait« adta elő az »általa tervezett pesti Duna-csatorna kivitel módjáról«’ AJÖM XIV, 207.

4Vö. Komárik Dénes, Feszi Frigyes, Holnap Kiadó, 2004.

6 Arany János Tompa Mihálynak, Pest, 1861. augusztus 25. = AJÖM XVII, 574; 992.

6 A fotográfiában már a kezdetektől téma volt a város, ezt mutatja, hogy az ország legelső magyar dagerrotípiája

a Kálvin térről készült (1844). Az 1850-es, '60-as években is töretlenül inspirálta a város a fotográfiát, ennek egyik eklatáns példája Veress Ferenc Kolozsvár képekben című, 1859-től készült, mintegy ötven darabos város-fotóso- rozata. Kincses Károly, Levétetett Veressnél. Kolozsvárt, Bp„ Magyar Fotográfiai Múzeum - VIPress Kft., 1993, 44m 46.

7 Lugosi Lugo László, Klösz György 1844-1913: Élete és munkássága: Monográfia, Bp„ PolgArt, 2002, 21-24.

Kát. 187.

8Uo„ 14.

9 Arany János Tompa Mihálynak, Pest, 1861. augusztus 25. = AJÖM XVII, 574.

10 A főváros tematizálása az 1870-es évek elején Arany János fiának rövid, ám annál jelentősebb költői munkásságában is megfigyelhető. Az 1872-es A délibábok hősében Budapest nem egyszerűen díszlete, háttere a műnek, hanem a magyar irodalomban először narratív szervezőerővé, szereplővé lép elő. A narrátor sajátos viszonyát a fővárossal kifejezi az alábbi két sor is: .Kelet s nyugat, mult és jövő. vegyest: / Szép vagy fonák arcoddal, Budapest.’ Arany László életútja a századelő egyik jellegzetes városi alakja, a flaneur (kószáló) figurája felől is értelmezhető, ezt szemléltetheti Ellinger Ede fotója is. (kat.127)

11 Arany János Tompa Mihálynak, Nagykőrös, 1859. június 4. = AJÖM XVII., 307.

12 Vö. Bognár Katalin, Felvinczi Sándor, Térbe zárt pillanat: Epizódok a sztereofényképezés történetéből, Bp„ Helikon, 2006.

13 Tarjányi Eszter, Arany János és a parodisztikus hagyomány, Bp., Universitas, 2013, 99-121.

14 Arany maga is láthatott ilyen szenzációkat, vö. Vasárnapi Újság,1860/37, 449.

15 Révész Emese, Az Ország Tükre: A képes sajtó Magyarországon 1780-1880, Bp., Budapesti Történeti Múzeum, 2012,16; 64.

219