Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Bevezetés

képzőművészetének párhuzamos törekvései mellett. Jól látszik itt, hogy Arany nem társta- lan alkotó - művészetének dilemmái, köztük a modernitással együtt járó bizonytalansága, a korszak művészeti törekvéseit mélyen áthatották. 5. A kivezető terem az Arany-értés hatástörténetét az Arany-muzeológia utóéletének kontextusában mutatja be. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak szinte kötelessége is a múzeumi önreflexió: a kultuszt a múzeum nemcsak létrehozza, ápolja, de be is mutatja, színre is viszi annak keletkezését és működését. A kiállítás fő termei így a kultusz metamuzeológiai terei között értelmezhetőek. A kötet első nagyobb egysége a kiállítás leírását, illetve a kiállított műtárgyak leírását- elemzését tartalmazza. A második blokkban a fontosabb Arany-archívumok keletkezéséről és történetéről közlünk írásokat. Arany János halála után kultusza és hagyatékának archívumokba áramlása azonnal megkezdődött. Fia, Arany László érdekes módon nem egy nagy gyűj­temény létrehozásán gondolkozott, hanem decentralizálta apja hagyatékát. Bútorait nagyrészt a szülőváros Nagyszalontának adományozta, de juttatott (főként kéziratos) anyagot Nagykőrösre, Debrecenbe, Gesztre, a Nemzeti Könyvtárba, illetve hagyott néhány tárgyat és dokumentumot az Akadémián, apja utolsó lakhelyén is. Az itt közölt írások az Arany-hagyaték sorsát archívumtörténeti, muzeológiai és a gyűjteménypolitikai szempontból dolgozzák fel. S végül a harmadik rész a kiállításhoz kapcsolódó tanulmányokat vonultat fel. Ezek Arany modernségének kérdéseit járják körül. Az alteregókat, az urbanisztikai környezet dinamikus változását, a városon belül visszanyert természet tájképi konstrukcióját, a hivatalnoki robotot, a karikatúrák nyomán támadt önfeledt nevetést, a képzőművészeteknek a városi terekben történő újrapozícionálását. *** Mielőtt útjára bocsátjuk olvasóinkat, érdemes egy-két technikai jellegű információt meg­osztani a könyv használatával kapcsolatban. A műtárgyjegyzékek a Katalógus tíz alfejezete után találhatóak. A műtárgyjegyzék leírásai megadják azt a helyet is, ahol az adott műtárgy egészéről vagy részletéről kép található a kötetben. A kiállítás saját anyagán túli képek jegyzékét a kötet végén adjuk meg. A kötet szerkesztése során mindvégig az Arany János kritikai kiadás köteteit hasz­náltuk. A kisebb és nagyobb költemények esetében a főszövegben csak a címet (és a hosszabb szövegeknél a helyet) jelöltük. A többi esetben az AJÖM rövidítés utal a következő kötetekre: 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom