Vaderna Gábor (szerk.): Önarckép álarcokban. Kiállításkatalógus (Budapest, 2018)

Katalógus: Önarcképek, álarcok

A fenti portrék sajátos módon alig mutatnak egyezést Arany nőalakjainak többségével: a hol szenvedélyes, démoni, hol férfiasán határozott asszonyokkal vagy az esendő, megtört virágszálakkal. Ahogy a költő Szilágyi Istvánnak Szécsi Mária figurája, a Murány ostroma koncepciója kapcsán írja: „az én alapeszmém: isten a némbert szerelemre teremté”.23 Ezt húzza alá a műhöz választott Vörösmarty-mottó is: „Ó hölgy! az Isten gyönyörűi Teremte tégedet.” Az őt nemzeti költővé emelő kritikus és bizalmas családi barát Gyulai Pál (kát.73) ezeknek az éveknek Arany számára legfontosabb tájékozódási pontja. Vele osztja meg gondolatait a kívánatos női karaktervonásokról, például annak kapcsán, hogy Gyulai Szendrey Máriát választja feleségül:

Mint irod, de ha nem Írnád is, tudom képzelni, erős harczon mentél keresztül, mi előtt e nagy fába vágtad fejszédet, meggondoltad elejét végét, s kiösmerted azt. kivel pályád hátralevő részét meg akarod futni. [...] Az, hogy Petőfiné testvére, legkisebbé se aggaszszon, egy az, hogy Petőfiné minden hiúsága daczára sem rósz nő, - magad is dicsérted anyai tulajdonit, - de ha olyat, mint P.jetőfiné] nem szeretnél is, mindig hallottam hogy Mária egészen más, sokkal háziasb, nőiesb természet. Csak te ne habozz, ne ingadozz, e házasság olyannak látszik mi előttünk, mely téged, mint szokás mondani - emberré tehet.

Majd Gyulainak a nőírókkal folytatott sajtóvitáját így kommentálja Arany:

Minek vesztegeted a drága időt, tentát és szép stilt ez irodalmi dilettánsok ellen, kik nálunk nincsenek is valami sokan, aztán meg, sehol a világon egy irodalmat is rosszá vagy jóvá nem tesznek. Ha vissza élés van, mely káros, irtsad a gúny és kritika fegyverével: de a nőiróság ez nem visszaélés, ez csak olyan, mint a középkori nőkardoskodás, - sem árt sem használ. Rósz vért csinálsz annyi szép hölgynek és magadnak: a dolog marad a réginél.24

Az Arany közegében ismert női szereplehetőségekhez kötöttük a kiállításon a református templombelső (kát.74) tusrajzát, amely Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat Az Alföld fejezetéhez készült illusztráció, tehát jóval Arany nagykőrösi tartózkodása után született. Nem tudhatjuk, hányszor járt a költő ebben a templomban, a család hétköznapi vallásgyakorlatának kevés köze lehetett az Arany-művekből kiolvasható hitbeli kételyekhez, vallási dilemmákhoz. Egyik levelében írja: „ó esztendő utolsó délutánján boldog boldogtalan templomba megy, a könyörgést meghallgatni, mint én is tegnap.”25 A nagykőrösi Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény őriz egy úrasztali térítőt, ez valószínűleg azonos azzal a tárggyal, melyet Arany Julianna készített 1856-ban a gyülekezet számára.2615 éves lánya kedvet érez a színpadi pálya iránt:

112